Kategória: Hírek

Budaházy György: Új, igazságos határt kell húzni

Az igazságtalan határok a háború forrásai, közös megegyezéssel új határt kellene húzni – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Budaházy György, aki szerint ki kell használni azt az új békerendszert, ami a mostani zavaros idők után törvényszerűen ki fog alakulni. A köztársasági elnöki kegyelemmel szabaduló nemzeti radikális úgy látja, hazánknak nagy szerepe lehet a régi nemzeti keresztény Európa megmentésében. – Bő egy hónapja kapott kegyelmet. Hogy telnek a napjai? – Most szedem össze magam és életem elejtett fonalait, mert sosem tudtam hosszú távra tervezni az elmúlt 14 évben. A közéletből nem akarok eltűnni, van még mondanivalóm. Csak a közügyektől vagyok eltiltva, vagyis nem szavazhatok, nem lehetek képviselőjelölt. – A felesége, a gyerekei hogy élték meg az elmúlt majd másfél évtizedet? – Tény, hogy nagyon megviselte az életünket. A gyerekek úgy nőttek fel, hogy én sokszor nem voltam velük. Igaz, sokszor voltam otthon házi őrizetben, de nyaralni nem tudtunk elmenni éveken át.  A középső gyermekemet viselte meg talán a legjobban, zárkózott lett, apás volt, és úgy érezte, magára volt utalva nélkülem. De egyikből sem lett rossz ember, és pszichésen sem tette őket tönkre az, ami velünk történt. A feleségem tette, amit kellett, pedig több mint tízszer kellett átszervezni az életünket a különböző kényszerintézkedések miatt, amivel az egész családomat meghurcolták. Viszont nagyon sokan kiálltak mellettünk és segítettek nekünk. Persze nyilván a saját karrieremben is előrébb tartanék, ha mindez nem lett volna. – Áprilisban kegyelmet kapott. – Egy olyan dologért, amiért nem is kellett volna börtönbe kerülni. Az egész eljárás abszurd volt.  Kegyelmet kaptunk, de nem kaptunk igazságot. Ügylezárást kaptunk, amiért hálásak is vagyunk, de nem érezzük kereknek az egészet. Ráadásul három vádlott-társunk ügye még függőben van, így amíg az nem zárul le, mi sem tudunk felszabadultan örülni a saját kegyelmünknek. – A kegyelmi döntéssel Novák Katalin köztársasági elnök a baloldal célkeresztjébe került, elképesztő gyűlöletáradat zúdult rá. – Undorítónak és felháborítónak tartom ezeket a pofátlan nyilatkozatokat. Azzal a butasággal kezdődik, hogy miért kell a pápa mögé bújni? Ezek azt sem tudják, hogy ennek szokása volt és van. A rabok várják a pápát, mert szokás amnesztiát adni ilyenkor. Most 22 ember kapott kegyelmet, nem csak mi hatan. Nem az maradt fent a köztudatban, hogy „ellenállói terror” vagy „forradalmi terror”, hanem hogy rendőrterror (Fotó: Kurucz Árpád) – Náci terrorista, fasiszta, mint ahogy sokan önt nevezik? – Náci terroristának, fasisztának nevezni engem agyrém. A bíróság maga mondta ki, hogy nem vagyunk terroristák, és hasznos tagjai vagyunk a társadalomnak. Ezekért a kijelentésekért régen kártérítési pert indítottam volna, de ma már nem bízom a bíróságokban. Azt sem értem, hogy veszik egyesek a bátorságot ahhoz, hogy mindenkit olyan címkével illessenek, amivel csak akarnak. Egyébként ostobák, mert ezzel ezek a címkék súlytalanná vállnak. Ugyanaz, mint az ügyemben a terrorizmus vádja. Pár tízezer forintos károkozásra terrorizmust kiáltani, ezzel elveszíti a fogalom a súlyát. Persze Wittner Máriáék ügyét is úgy tárgyalták anno, mint gyilkosokét, akik fegyverrel lőttek másokra. De akkor forradalom volt! 2006-ban sem hétköznapi világ volt.  Egy terrorista állammal szemben terrorcselekményt elkövetni szerintem fogalmilag sem lehet. Nem az maradt fent a köztudatban, hogy „ellenállói terror” vagy „forradalmi terror”, hanem hogy rendőrterror, amiért persze a felelősöket még mindig nem büntették meg. – Szabadulása után a DK azonnal közölte, hatalomra kerülésük esetén visszaküldik önöket a börtönbe. – A bolsevikoknak annyi bőr van a képükön, mint senki másnak!  Én Gyurcsányék helyében hallgatnék, de ők elképesztően arcátlanok, azt mondják, majd ők visszacsuknak. Ők, akik belelőttek az emberek közé. Úgy beszélnek a balos megmondóemberek, mintha Hiller István házára minden ok nélkül rálőttek volna, máshova meg csak úgy Molotov-koktélt dobtak volna. Volt egy olyan rezsim, amelynél belelövettek a tömegbe, súlyos terrorcselekményt követtek el, hogy elfojtsák a jogos lázongást, és Gyurcsány elkerülje a lemondást. Ne feledjük, Gyurcsány bevallotta, hogy az egész országot tönkretették, és ezen egy ország jogosan háborodott fel. Ehhez képest erőből viszi tovább a rendszerét, és meg van lepődve, hogy az emberekből ellenállást vált ki, és azokat állítják bíróság elé, akiket meglőttek, megvertek, a kórházból elvittek. Erre jött az a társadalmi reakció, hogy „ha ti így, mi is így”, és jött a Molotov-koktél. Nem mondom, hogy ez helyes egy demokráciában, de hol volt akkor demokrácia? Hiller István és társai fel voltak háborodva, de ők részei voltak a rendszernek. Ott ültek Őszödön, meghallgatták Fletót, vihogtak, tapsoltak, egy sem állt fel, hogy „Feri, bakker, nem túlzás ez, amit a mi nevünkben csináltatok?”. Utána pedig, amikor belelövettek a tömegbe, volt akár csak egy MSZP-s is, aki felállt volna a parlamentben, hogy az ő humanista lelkének ez sok? Nem. – Mit gondol, miért kapott kegyelmet? – 2006 kitárgyalatlan maradt. Talán felismerte a Fidesz, hogy minket még mindig meghurcolnak, szemben Gyurcsányékkal, az igazi bűnösökkel. A társadalmi megbékélés felé el lehetett így lépni, de mindez nem pótolja az ő felelősségre vonásuk hiányát. – A mostani diáktüntetésekkel kapcsolatban ismét előkerült 2006, mondván, a mostani rendőri fellépés hasonlítható az akkorihoz. – Lehet ellenállósdit játszani, a demokráciába belefér, de akkor előfordul, hogy lefúj a rendőr. A rendőrségnek vannak jogosítványai, hogy védje azt, amit kell, de 2006-ban egyértelműen túllépte a rendőrség ezeket a határokat.  Ma kiemelnek pár embert, akkor válogatás nélkül lőttek mindenkire fejmagasságban, utcán vertek járókelőket, kardlapoztak. Ez a terrorizmus! Amikor nem célszemélyek ellen lépnek fel valakik és követnek el bűncselekményt, hanem válogatás nélkül támadnak emberekre. Ez volt Madridban, a párizsi Bataclanban, az ikertornyoknál. És ilyen volt a 2006-os rendőrterror is. Ma nincs ilyen megfélemlítés. – Kell még foglalkozni a 2006-os elszámoltatással? – A Balsai-jelentés kimondta, hogy megáll a terrorcselekmény vádja, ami ugye nem évül el, így bármikor elő lehet venni az akkor történteket, és el lehetne számoltatni a felelősöket. És kellene is. A baj az, hogy Gyurcsányt nem lehet felelősségre vonni a rendőrök nélkül, ahogy a rendőröket sem Gyurcsány nélkül. Lehet, hogy a rendőrséggel való harmónia a hatalom részéről fontos, főleg ebben a zavaros világban, de a testület becsületét vissza kellene adni, mert 2006 óta vannak fenntartásaink a hatósággal, a mi nemzedékünk talán már sosem fog bízni bennük. A rendőrség számára is fontos lenne a megtisztulás, míg a társadalom számára ezáltal megnyílna a megbocsátás lehetősége. Ezzel a Fidesz tartozik. Ha sikerül a régi

Budaházy György a Mediaworks-nek nyilatkozott: Nem vagyok terrorista! + podcast

Budaházy György szerint nem volt helyes Molotov-koktélt dobni, de az elkövetők motivációját érti. A támadásokat, amikkel vádolták és amiért elítélték, továbbra is tagadja. A kegyelemben részesült Budaházy a Mediaworks Narratíva című podcast műsorában azt is elárulta, hogy szabadulása után mit fogyasztott a váci kocsmában. Április 27-én szabadult a Váci Fegyházból Budaházy György, miután Novák Katalin köztársasági elnök többek között neki is kegyelmet adott. Ezzel úgy tűnik, lezárult a 14 éve tartó úgynevezett Hunnia-ügy. Budaházy Györgyöt és társait azzal vádolták, hogy az általa vezetett szervezet 2007 és 2008 között akkori kormánypárti politikusok ellen támadásokat hajtott végre, a megfélemlítéssel pedig befolyásolni akarták a parlamenti döntéseket. A Narratíva című műsorban Budaházy György a szabadulásáról is beszélt, mint mondta, aznap tudta meg este 6 körül, hogy kegyelmet kapott, így az sem volt eltervezett, hogy lóháton fog kivonulni. A szabadulását követően pedig egyből egy váci kocsmába ment, ahol bort és pálinkát ivott. „Ne címkézzenek már meg alaptalan dolgokkal.” Budaházy felháborítónak tartja, hogy terroristának bélyegzik, és a nemzeti radikális címkét is elutasítja, önmagát hazafiként jellemezi. De ugyanígy kikéri magának a fasiszta, náci és kisnyilas jelzőket is. Véleménye szerint azért támadják most sokan, mert rajta keresztül akarnak a kormányon fogást találni. „Ha elismerném azokat a cselekményeket, amiket nem követtem el soha, akkor sem lennék terrorista!” A beszélgetés során részletesen kitért arra is, hogy soha, semmilyen kézzelfogható bizonyítékot nem találtak arra, hogy bármi köze lett volna a Magyarok Nyilai nevű szervezethez, amely korábban közleményekben vállalta magára a támadásokat. „Már nem akarom megtudni, mi az igazság, legyen elfelejtve ez az egész” – kommentálta Budaházy a történteket. Meglátása szerint egyébként azok a cselekmények, amelyekkel vádolták, reakciók voltak a 2006-os eseményekre, arra, amit az államhatalom akkor elkövetett az emberek ellen, például, hogy belelövettek a tömegbe. Budaházy szerint terrorállam ellen nem lehet terrorcselekményt elkövetni. Azt azonban tiszta lelkiismerettel kijelentette, hogy ő nem utasított senkit ilyen cselekmények elkövetésére. A karmelita kolostornál történt kordonbontást az ellenzék megpróbálja párhuzamba állítani a 2006-os eseményekkel. Ennek kapcsán Budaházy azt mondta, hogy egy demokráciában beleférnek az ilyen tiltakozások, mint ahogyan az is, hogy ha a rendőröket inzultálnak, akkor könnygázt vetnek be. Mint mondta, nekik annak idején nem az volt a bajuk, hogy a rendőrök könnygázt fújnak, hanem hogy harminc méterről lőtték őket.   Borítókép: Budaházy György (Fotó: Fazekas Máté) Forrás: magyarnemzet.hu info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató

A kegyelmi döntések után – a Budaházy Bizottság az Igazságtételért közleménye

14 évvel a Budaházy György és 16 társa elleni, nemzeti ellenállási tevékenységük miatti koncepciós eljárás megindulása után, Ferenc pápa katolikus egyházfő magyarországi látogatásának előestéjén dr. Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a Hunnia-per hat jogerős elítéltjének, köztük Budaházy Györgynek. Az Elnöki Hivatal 2023. április 27-i közleménye szerint a „pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen”. A kegyelmi határozat megszületése és a hat elítélt kiszabadulása óta egy kicsi, de hangos kisebbség mind itthon, mind külföldön arról igyekszik meggyőzni a szélesebb közvéleményt, hogy a döntéssel „közveszélyes terroristákat”, „elvetemült nácikat” engedtek volna ki fogságukból és szabadítottak volna rá a magyar társadalomra. Ezzel szemben, mint a széles társadalmi körből szerveződött Budaházy Bizottság az Igazságtételért (továbbiakban BBI) civil társaság tagjai úgy ítéljük meg, hogy bátor, tisztességes, példamutató, keresztényi és társadalmi akarattal egyező, méltányos döntés született a Budaházynak és társainak adott elnöki kegyelemmel. Ennek a személyes tapasztalatainkon és megalapozott társadalmi igazságosságon nyugvó meggyőződésünknek kívánunk hangot adni mostani sajtóközleményünkkel. Felhívjuk a sajtómunkatársak és a szélesebb közvélemény figyelmét a Hunnia ügyben született kegyelmi döntésekkel kapcsolatos alábbi, lényegbevágó tényekre és összefüggésekre: 1. Fontos rámutatni, hogy ez az április 27-én megadott végrehajtási kegyelem Budaházy György és öt társa esetében – szemben a tavaly decemberben eljárási kegyelemben részesült hét korábbi vádlottal – nem jelent teljes mentesítést, mert a közügyektől öt évre szóló eltiltás mellékbüntetés és a büntetett előélethez fűződő hátrányok fennmaradtak. Ráadásul a főbüntetések is megmaradtak, csupán azok végrehajtását függesztette fel az elnöki kegyelem mindegyikük esetében a maximális 5 éves próbaidőre. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek a meghurcoltak korábban már hosszú éveket töltöttek kényszerintézkedések alatt, Budaházy György példának okáért 3 év 4 hónapot töltött rácsok mögött, két és fél évet házi őrizetben, továbbá még két évet lakhelyelhagyási tilalom alatt. Ezen kívül pedig, bár az eljárás elhúzódása a vádlottaknak egyáltalán nem volt felróható, az eljárásban maradt tíz vádlottat a jogerős ítélet mégis 25,5 millió forint összegű bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. Van olyan vádlott, akinek közel 4 millió forint fizetési kötelezettsége keletkezett, ennek behajtását meg is kezdték rajtuk. Emiatt gyűjtés is zajlik a meghurcoltak javára, ennek részletei a Hunnia-ügy melletti kiállásokat is bemutató szabadsagot.com oldalon találhatók: https://szabadsagot.com/2023/05/08/25-millio-forint-perkoltseg-a-hazafiaknak/ 2. 2006-ban (de részben már 2002-től) a gyurcsányi balliberális kormányzat felfüggesztette a jogállamot, véres erőszakkal és megtorlásokkal teli állami terrort alkalmazott a hatalma megtartása érdekében, ez váltotta ki a társadalom egy részének tevőleges nemzeti ellenállását, köztük többek közt azokat a cselekményeket is, melyek miatt a Hunnia-ügy vádlottjait meghurcolták. A 2006-os államhatalmi és rendőri terrorizmus megtörténtére cáfolhatatlan bizonyítékok állnak rendelkezésre, ezért ezt az időszakot a jogállamiság felfüggesztésének kell tekintenünk. Bárki tehát, aki akkoriban fellépett a hatalom ellen, az nem egy demokratikus rendszer ellen lépett fel és nem a demokrácia ellen harcolt, hanem az önkényuralmi törekvések és az állami terrorizmus ellenében, egyszersmind a haza, a nemzet védelmében. Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője, a 2006-os rendőrterror egyik elszenvedője és súlyos sérültje, az akkori események kivizsgálására létrehozott tényfeltáró bizottság egyik tagja is leszögezte, hogy a „fejmagasságban lövöldöző” rendőrök és a rendőrvezetők felülről, a politika szintjéről kaptak bátorítást mindehhez, és hogy „felfüggesztették a demokráciát Magyarországon, és nemcsak a rendőrség mondott csődöt ebben az időszakban, hanem az ügyészség és a bíróság is”. 3. A 2006 őszi állami terror levezénylőinek, végrehajtóinak, valamint politikai és eszmei támogatóiknak elemi érdekük, hogy másokra süssék a terrorizmus (a közveszélyesség, a kirívó társadalomellenesség) bélyegét. – A Hunnia-perben szereplő cselekmények kapcsán kezdetben rendre rongálás ügyében indult nyomozás, amiket az akkori kormányzó párt, az MSZP nyílt nyomásgyakorlására minősítettek át terrorizmussá. – Ezen cselekmények elkövetői – akárkik is voltak – a bizonyítékok szerint ügyeltek arra, hogy emberi sérüléseket ne okozzanak; az egyetlen személyi sérülést Cs. Sándor szenvedte el, de az ő megverését még az ügyészség és a bíróság sem minősítette terrorcselekménynek, ráadásul az elkövetők kilétét sem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani. A nyomozás eleinte rablás címén folyt, csak később kiáltatott ki az eset „Budaházy személyes bosszújának”. Az emiatt megvádoltak mindegyike már elszenvedett olyan mértékű szabadságelvonást, amely arányos a nekik tulajdonított cselekményekkel. – Mivel a terrorcselekmények nem évülnek el, ezért a 2006 őszi állami terror levezénylőinek és végrehajtóinak elemi érdekük, hogy az általuk elkövetett bűncselekményekről eltereljék figyelmet, a terrorizmus bűnével másokat vádoljanak és másokat juttassanak börtönbe. – Mindenki, aki szó nélkül tűrte vagy szóval támogatta a gyurcsányi idők őszödi hazugságait, az akkori rendőrterrort, a demokratikus szabadságjogok akkori felfüggesztését, most már csak önigazolásból is azt hamisságot igyekszik a közvéleménybe sulykolni, hogy a kegyelemben részesített nemzeti ellenállók közveszélyt jelentenének a magyar társadalomra. 4. A jogerős bírósági ítéletet hozó bírói tanács elnöke az ítélet szóbeli indokolása során, majd pedig az ítélet írásbeli változata is egyértelműen kinyilvánította, hogy a Hunnia-ügy vádlottjai a csaknem másfél évtizede húzódó bírósági eljárás ideje alatt családot alapítottak, kétségkívül hasznos tagjaivá váltak a magyar társadalomnak, és nem tekinthetők a közfelfogás szerint terroristának. A jogerős írásba foglalt ítélet leszögezi, hogy „a vádlottak 14 éve állnak büntetőeljárás hatálya alatt. Egy vagy több kiskorú gyermek tartásáról gondoskodnak, állandó munkahellyel és jövedelemmel rendelkeznek, többségük családfenntartó és többen a helyi egyházközösség aktív tagjai. Életvitelükkel, büntetőeljárás hatálya alatt tanúsított magatartásukkal probléma nem merült fel.” Sőt a jogerős ítélet rámutatott arra is, hogy „ha a büntetés nem áll arányban a bűncselekmény súlyával, az elkövetők tárasadalomra való veszélyességével, igazságtalanná válik, és a társadalmi hatását sem képes kifejteni. A cselekmények konkrét társadalomra való veszélyessége – figyelemmel az eszközcselekményekkel okozott sérelemre is – nem kirívó. Életben nem esett kár, a vagyoni kár nem jelentős. Az általuk elkövetett súlyos bűncselekményeknek az elbíráláskor nem érzékelhető a társadalomra gyakorolt hatása, hiszen 14 év telt el.” 5. A köztársaság elnöki kegyelem megadása nemhogy kárára, hanem kifejezetten hasznára válhat az egész magyar társadalomnak, mivel sokak reményét visszaadta aziránt, hogy az állam felelős képviselői képesek és készek az ilyen szintű visszásságokkal terhelt ügyekben kiigazítást tenni, igazságot szolgáltatni. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter többször kijelentette, hogy az igazságszolgáltatás ebben az ügyben leszerepelt, és a magyar igazságszolgáltatás szégyene, ami ebben az ügyben történt. Örömteli, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudta és akarta oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit, és ezért a milliónyi magyar

Budaházy György a Politikai hobbista című műsor vendége volt

A stúdióban Ambrózy Áron, Takács Áron és Varga Ádám, meghívott vendégünk volt Szamosi Tímea, a műsor második felében a hobbista Budaházy Györggyel beszélgetett. Műsorvezető: Jeszenszky Zsolt. Forrás: Hír TV YouTube csatorna info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató

Mit gondolnak a Mi Hazánk majálisán résztvevők Budaházyék elnöki kegyelméről?

Helyszíni felvételek a Mi Hazánk majálisáról: 25 millió forint perköltség befizetésére kötelezik Budaházy Györgyöt és társait. Fogjunk össze ismét és mutassuk meg, hogy nem tűrjük az igazságtalanságot! Minden felajánlásért hálásak vagyunk! A támogatásokat az alábbi bankszámlaszámra várjuk: – Bankszámlaszám: 11773425-03215935 – Számlatulajdonos neve: Haraszti Mária – Közlemény: Adomány Külföldről: – Nemzetközi IBAN bankszámlaszám: HU25117734250321593500000000 – OTP bank bic kódja: OTPVHUHB (A számlatulajdonos Budaházy György édesanyja.) Köszönjük! info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató

Budaházy egy maszületett bárány volna?

Budaházy és Fiala pontról pontra mennek végig közel negyedévszázadon. Nem lesz szavazás. Nem is lehet. De van egy jogerős másodfokú ítélet, és van egy köztársaság elnöki kegyelem, és a két pont között a Keljfeljancsi nem húz egyenest. Ha mégis lesz, azt a nézőknek kell meghúzniuk. Forrás: keljfeljancsi.hu info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató

25 millió forint perköltség a hazafiaknak – Fogjunk össze!

25 millió forint perköltség befizetésére kötelezik Budaházy Györgyöt és társait. Fogjunk össze ismét és mutassuk meg, hogy nem tűrjük az igazságtalanságot! Minden felajánlásért hálásak vagyunk! A támogatásokat az alábbi bankszámlaszámra várjuk: – Bankszámlaszám: 11773425-03215935 – Számlatulajdonos neve: Haraszti Mária – Közlemény: Adomány Külföldről: – Nemzetközi IBAN bankszámlaszám: HU25117734250321593500000000 – OTP bank bic kódja: OTPVHUHB (A számlatulajdonos Budaházy György édesanyja.) Köszönjük! info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató

Elviselhetetlen igazságtalanság, börtönévek, kegyelem és szabadulás – Budaházy György és öt társa a Polbeatben (videó)

Nem mindennap láthat a néző olyan műsort, mint a legutóbbi másfél órás Polbeat, amelyben Budaházy György és a Hunnia-ügy négy másik vádlottja, Szász Endre, Nagy Zoltán, Dr. Szücsi Frigyes és Fábián Róbert szólalt meg, a kegyelmükért és szabadulásukért talán legtöbbet tevő jogvédővel, Gaudi-Nagy Tamással együtt. Vendégeinkkel a Novák Katalin államfő által a Szentatya látogatása alkalmából kihirdetett kegyelem után beszélgetett Füssy Angéla oknyomozó újságíró és Huth Gergely főszerkesztő, akik rákérdeztek a szabadulás körülményeire, a börtönélet mindennapjaira, a köztörvényes rabtársak viszonyulására, a fegyőrök viselkedésére éppúgy, mint ahogy arra is: volt-e, amit megbántak, vagy ma már másképp csinálnának, mint akkor, 2002 és 2006 között, a Hunnia Mozgalom névre keresztelt ellenállási hálózatukban?  A VIDEÓ IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL Mint a PestiSrácok.hu eddigi írásaiból is kiderült, a Hunnia-ügy vádlottai valóban koncepciós per áldozatai: lényegében a másodfokon eljáró bíróság is megállapította a közelmúltban, hogy a személyenként 13–17 évnyi fegyházbüntetést érő terrorvádak alaptalanok, majd Novák Katalin is számos észérvet állított a kegyelem mellé. Azért megkérdeztük: van-e olyan tettük, amit megbántak, vagy ennyi év távlatában másképp csinálnának? Például felelősnek érzik-e magukat a Csintalan Sándor elleni támadás miatt? A műsorban Budaházy György is megerősítette, hogy a gyurcsányi rezsim beépített embereket küldött közéjük, akik valóban megpróbálták terrorcselekmények elkövetésére bujtogatni a társaságot, de a ilyesmit nem követtek el, s az akkori elképzeléseiket, kiállásukat és valóban véghezvitt tetteiket nem lehetséges egy jogállam szempontrendszere szerint értékelni. A Hunnia Mozgalom akkor alakult, amikor a kormány harcban állt az országgal, amikor Gyurcsányék követtek el terrorcselekményeket a nemzet ellen, és a választást is elcsalták. Azt, hogy voltak olyan nemzeti ellenállók, akik akkor átlépték a jog határát, azt csakis ebben a kontextusban lehet értékelni. 2006-ban, az elviselhetetlen igazságtalanságban már minden rendes ember tenni akart valamit, és tett is a maga módján – mondta a műsorban Budaházy György. A Budaházy-ügy vagy Hunnia-ügy fontosabb mérföldköveit a legtöbben ismerik. Mi is számtalanszor foglalkoztunk az üggyel, a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik, ha nem a legbizarrabb büntetőperével. A legabszurdabb még csak nem is az, hogy másfél évtized után sikerült eljutni egy másodfokú ítéletig, amelynek a végén 4–6 év közötti fegyházbüntetésekről határozott a bírói tanács. Több olyan furcsaság is történt – fogalmazzunk finoman – a perben, amelyek miatt az eljárást anomáliákkal terheltnek szoktuk nevezni. Ítélethirdetés után lemondott bíró, határidőn túl kiadott írásbeli ítélet, amit az adott bíró távozása miatt be nem fejezett, ellenjegyezni már nem tudott, egy hirtelen előkerült “edzőtárs” egy több órás hangfelvétellel, eljárás közben elhunyt és agyvérzés következtében állítólag beszédképtelenné vált koronatanú, akinek vallomását úgy használták fel, hogy csak az ítélkező bíró beszélt vele kiküldött bíróként, sem a védők, sem a vádlottak nem kérdezhették, a szembesítések is elmaradtak… Egyazon eljárásban ugyanazon bűncselekményekért random kiosztott fegyházévek, egyszer 13, egyszer 17, majd 6… Végül fegyházba zárás úgy, hogy a jogerős ítéletet hozó bíró kimondja: ugyan terrorbűncselekmények miatt ítéletet hoz, mert ezt várják tőle, de a vádlottak nem terroristák, és nemhogy nem veszélyesek a társadalomra, hanem a társadalom hasznos, értékes tagjai… Hosszasan sorolhatnánk mindazon eseményeket, amelyek megtörténtek ebben a példátlan büntetőperben. Amiről viszont sokkal kevesebbet beszélünk, az az, hogy lehet 15 éven át kitartani, hinni az igazságtételben, meg nem törni, egyben tartani a családot úgy, hogy bármelyik nap újra bezárhatnak. Erről is beszéltek a fegyházbüntetésből szabadított hunniások, akiket Önök is kérdezhettek. A Polbeatet minden csütörtökön 19 órától rögzítjük nézőink-olvasóink részvételével a Revolution ’56 Szabadságharcos Sörözőben (Bem rakpart 53., a  Margit híd budai hídfőjénél). Jöjjön el, szóljon hozzá, kérdezzen Ön is! forrás: pestisracok.hu info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató