14 évvel a Budaházy György és 16 társa elleni, nemzeti ellenállási tevékenységük miatti koncepciós eljárás megindulása után, Ferenc pápa katolikus egyházfő magyarországi látogatásának előestéjén dr. Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a Hunnia-per hat jogerős elítéltjének, köztük Budaházy Györgynek. Az Elnöki Hivatal 2023. április 27-i közleménye szerint a „pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen”. A kegyelmi határozat megszületése és a hat elítélt kiszabadulása óta egy kicsi, de hangos kisebbség mind itthon, mind külföldön arról igyekszik meggyőzni a szélesebb közvéleményt, hogy a döntéssel „közveszélyes terroristákat”, „elvetemült nácikat” engedtek volna ki fogságukból és szabadítottak volna rá a magyar társadalomra.

Ezzel szemben, mint a széles társadalmi körből szerveződött Budaházy Bizottság az Igazságtételért (továbbiakban BBI) civil társaság tagjai úgy ítéljük meg, hogy bátor, tisztességes, példamutató, keresztényi és társadalmi akarattal egyező, méltányos döntés született a Budaházynak és társainak adott elnöki kegyelemmel. Ennek a személyes tapasztalatainkon és megalapozott társadalmi igazságosságon nyugvó meggyőződésünknek kívánunk hangot adni mostani sajtóközleményünkkel. Felhívjuk a sajtómunkatársak és a szélesebb közvélemény figyelmét a Hunnia ügyben született kegyelmi döntésekkel kapcsolatos alábbi, lényegbevágó tényekre és összefüggésekre:

1. Fontos rámutatni, hogy ez az április 27-én megadott végrehajtási kegyelem Budaházy György és öt társa esetében – szemben a tavaly decemberben eljárási kegyelemben részesült hét korábbi vádlottal – nem jelent teljes mentesítést, mert a közügyektől öt évre szóló eltiltás mellékbüntetés és a büntetett előélethez fűződő hátrányok fennmaradtak.

Ráadásul a főbüntetések is megmaradtak, csupán azok végrehajtását függesztette fel az elnöki kegyelem mindegyikük esetében a maximális 5 éves próbaidőre. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek a meghurcoltak korábban már hosszú éveket töltöttek kényszerintézkedések alatt, Budaházy György példának okáért 3 év 4 hónapot töltött rácsok mögött, két és fél évet házi őrizetben, továbbá még két évet lakhelyelhagyási tilalom alatt.

Ezen kívül pedig, bár az eljárás elhúzódása a vádlottaknak egyáltalán nem volt felróható, az eljárásban maradt tíz vádlottat a jogerős ítélet mégis 25,5 millió forint összegű bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. Van olyan vádlott, akinek közel 4 millió forint fizetési kötelezettsége keletkezett, ennek behajtását meg is kezdték rajtuk. Emiatt gyűjtés is zajlik a meghurcoltak javára, ennek részletei a Hunnia-ügy melletti kiállásokat is bemutató szabadsagot.com oldalon találhatók: https://szabadsagot.com/2023/05/08/25-millio-forint-perkoltseg-a-hazafiaknak/

2. 2006-ban (de részben már 2002-től) a gyurcsányi balliberális kormányzat felfüggesztette a jogállamot, véres erőszakkal és megtorlásokkal teli állami terrort alkalmazott a hatalma megtartása érdekében, ez váltotta ki a társadalom egy részének tevőleges nemzeti ellenállását, köztük többek közt azokat a cselekményeket is, melyek miatt a Hunnia-ügy vádlottjait meghurcolták.

A 2006-os államhatalmi és rendőri terrorizmus megtörténtére cáfolhatatlan bizonyítékok állnak rendelkezésre, ezért ezt az időszakot a jogállamiság felfüggesztésének kell tekintenünk. Bárki tehát, aki akkoriban fellépett a hatalom ellen, az nem egy demokratikus rendszer ellen lépett fel és nem a demokrácia ellen harcolt, hanem az önkényuralmi törekvések és az állami terrorizmus ellenében, egyszersmind a haza, a nemzet védelmében.

Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője, a 2006-os rendőrterror egyik elszenvedője és súlyos sérültje, az akkori események kivizsgálására létrehozott tényfeltáró bizottság egyik tagja is leszögezte, hogy a „fejmagasságban lövöldöző” rendőrök és a rendőrvezetők felülről, a politika szintjéről kaptak bátorítást mindehhez, és hogy „felfüggesztették a demokráciát Magyarországon, és nemcsak a rendőrség mondott csődöt ebben az időszakban, hanem az ügyészség és a bíróság is”.

3. A 2006 őszi állami terror levezénylőinek, végrehajtóinak, valamint politikai és eszmei támogatóiknak elemi érdekük, hogy másokra süssék a terrorizmus (a közveszélyesség, a kirívó társadalomellenesség) bélyegét.

– A Hunnia-perben szereplő cselekmények kapcsán kezdetben rendre rongálás ügyében indult nyomozás, amiket az akkori kormányzó párt, az MSZP nyílt nyomásgyakorlására minősítettek át terrorizmussá.

– Ezen cselekmények elkövetői – akárkik is voltak – a bizonyítékok szerint ügyeltek arra, hogy emberi sérüléseket ne okozzanak; az egyetlen személyi sérülést Cs. Sándor szenvedte el, de az ő megverését még az ügyészség és a bíróság sem minősítette terrorcselekménynek, ráadásul az elkövetők kilétét sem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani. A nyomozás eleinte rablás címén folyt, csak később kiáltatott ki az eset „Budaházy személyes bosszújának”. Az emiatt megvádoltak mindegyike már elszenvedett olyan mértékű szabadságelvonást, amely arányos a nekik tulajdonított cselekményekkel.

– Mivel a terrorcselekmények nem évülnek el, ezért a 2006 őszi állami terror levezénylőinek és végrehajtóinak elemi érdekük, hogy az általuk elkövetett bűncselekményekről eltereljék figyelmet, a terrorizmus bűnével másokat vádoljanak és másokat juttassanak börtönbe.

– Mindenki, aki szó nélkül tűrte vagy szóval támogatta a gyurcsányi idők őszödi hazugságait, az akkori rendőrterrort, a demokratikus szabadságjogok akkori felfüggesztését, most már csak önigazolásból is azt hamisságot igyekszik a közvéleménybe sulykolni, hogy a kegyelemben részesített nemzeti ellenállók közveszélyt jelentenének a magyar társadalomra.

4. A jogerős bírósági ítéletet hozó bírói tanács elnöke az ítélet szóbeli indokolása során, majd pedig az ítélet írásbeli változata is egyértelműen kinyilvánította, hogy a Hunnia-ügy vádlottjai a csaknem másfél évtizede húzódó bírósági eljárás ideje alatt családot alapítottak, kétségkívül hasznos tagjaivá váltak a magyar társadalomnak, és nem tekinthetők a közfelfogás szerint terroristának.

A jogerős írásba foglalt ítélet leszögezi, hogy „a vádlottak 14 éve állnak büntetőeljárás hatálya alatt. Egy vagy több kiskorú gyermek tartásáról gondoskodnak, állandó munkahellyel és jövedelemmel rendelkeznek, többségük családfenntartó és többen a helyi egyházközösség aktív tagjai. Életvitelükkel, büntetőeljárás hatálya alatt tanúsított magatartásukkal probléma nem merült fel.”

Sőt a jogerős ítélet rámutatott arra is, hogy „ha a büntetés nem áll arányban a bűncselekmény súlyával, az elkövetők tárasadalomra való veszélyességével, igazságtalanná válik, és a társadalmi hatását sem képes kifejteni. A cselekmények konkrét társadalomra való veszélyessége – figyelemmel az eszközcselekményekkel okozott sérelemre is – nem kirívó. Életben nem esett kár, a vagyoni kár nem jelentős. Az általuk elkövetett súlyos bűncselekményeknek az elbíráláskor nem érzékelhető a társadalomra gyakorolt hatása, hiszen 14 év telt el.”

5. A köztársaság elnöki kegyelem megadása nemhogy kárára, hanem kifejezetten hasznára válhat az egész magyar társadalomnak, mivel sokak reményét visszaadta aziránt, hogy az állam felelős képviselői képesek és készek az ilyen szintű visszásságokkal terhelt ügyekben kiigazítást tenni, igazságot szolgáltatni.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter többször kijelentette, hogy az igazságszolgáltatás ebben az ügyben leszerepelt, és a magyar igazságszolgáltatás szégyene, ami ebben az ügyben történt.

Örömteli, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudta és akarta oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit, és ezért a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét.

A kegyelemben részesítés óta a Hunnia-ügy vezéralakja, Budaházy György számtalanszor szerepelt nemcsak a nemzeti radikális, hanem a mérsékeltként számon tartott sajtó legkülönfélébb, szélesebb közönséget vonzó csatornáin is. Nem egyszer különböző világnézetű műsorvezetők és vitapartnerek társaságában. Gyakori meghívásait leginkább éppen annak köszönheti, hogy a magyar társadalmat érintő sarkalatos kérdésekről nemcsak határozott, hanem alapos és felelősségteljes véleményt fogalmaz meg. Ez is azt igazolja, hogy a Hunnia-ügy vádlottjainak kiszabadulása, a társadalom hasznos tagjaivá válásuk elősegítése egyértelműen magyar össztársadalmi érdek.

6. A BBI egyöntetűen és határozottan szükségesnek és kívánatosnak tartja a még köztársasági elnöki kegyelemben nem részesített és még eljárás alatt álló – köztük egy nemzetközi hírű, kora középkori időszak tekintetében elismert szakembernek számító régész foglalkozású – négy vádlott mielőbbi kegyelemben részesítését, lehetőleg eljárási kegyelem formájában.

A Hunnia-ügy négy vádlottját a köztársasági elnök eddig azért nem részesítette végrehajtási kegyelemben, mert a másodfokú bírósági ítélet az ő hátrányukra eltért az elsőfoktól, és ők fellebbezést nyújtottak be ezzel szemben, így az nem lett számukra jogerős. A fenti pontokban ismertetett tények és összefüggések alapján számukra is kérjük ezúton is az Igazságügyi Miniszter és Köztársasági Elnök Asszony mielőbbi kedvező kegyelmi döntéseit.

7. Közmegbecsülésnek örvendő közéleti személyiségek tömege állt ki Budaházy György és társai mellett.

Mostani sajtóközleményünk végén található azoknak a közismert magyar közszereplőknek a hosszú listája, akiket a BBI és mások által korábban már közzétett tények és összefüggések (filmek, cikkek, interjúk, közlemények) meggyőztek arról, hogy a Hunnia-ügy valamennyi vádlottja méltó a köztársasági elnöki kegyelemre. A kegyelemben részesítésük összhangban állt és áll az össztársadalmi és össznemzeti magyar érdekkel, az általános igazságérzettel, az igazságtétel általános követelményével, s nem kevésbé Novák Katalin köztársasági elnök asszonynak a hivatalba lépése első évfordulója alkalmából tett nyilatkozatával, amely szerint „Az elnökségem a magyar emberekről szól…” Örömteli tehát, hogy ilyen rendkívül széles körű nemzeti összefogás alakult ki a Hunnia ügy meghurcoltjainak szabadsága, az igazságtétel mellett, amely végül eredményre vezetett, és reményt ad arra, hogy a 2010 előtti önkényuralmi időszak, és különösen a 2006 őszi állami terror el nem évülő bűntetteit elkövető vezetők felelősségre vonására, továbbá az igazságszolgáltatásban mutatkozó működési zavarok elhárítására is végre esély nyílhat.

Budapest, 2023. május 18.

A Budaházy Bizottság az Igazságtételért társaság nevében

Kondor Katalin újságíró, a Magyar Rádió volt elnöke, a Budaházy Bizottság az Igazságtételért életrehívója

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, , a Budaházy Bizottság az Igazságtételért tagja

Neves személyek listája, akik kiálltak Budaházy György és társaik szabadságáért, a kegyelmükért

Albert Gábor – zenész, Gemini Együttes tagja

Andrásfalvy Bertalan Dr. – néprajzkutató, egyetemi tanár, politikus

Andrási Attila – Jászai Mari-díjas rendező

Apáthy István – néhai Apáthy Gabriella elhunyt 2006-os jogsértett házastársa

Ágoston Balázs – újságíró – Demokrata

Bakay Kornél László Dr. – régész, őstörténet kutató

Barabás Géza – galériatulajdonos, festményszakértő

Barcsa-Turner Gábor – HVIM társelnök

Bayer Zsolt – publicista, tv-s műsorvezető

Bede Zsolt – újságíró, Vadhajtások

Beke István – terrorizmusért igaztalanul elítélt erdélyi magyar hazafi

Bencsik András – újságíró – Magyar Demokrata főszerkesztő

Bene Éva Dr. – orvos, író

Bene Gábor Dr. – közíró, jogász

Bíró András Zsolt – antropológus, genetikus, Turán Alapítvány elnöke

Bogár László – közgazdász

Boór Ferenc Dr. – BME tudományos munkatárs, Fejér Szövetség társelnöke

Borbély Zsolt Attila – partiumi politológus, közíró

Boros Imre Dr. – közgazdász

Borvendég Zsuzsanna – történész

Budaházy Edda – életvédő – Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom

Csath Magdolna – közgazdász

Csókay András Dr. – idegsebész professzor

Dezse Balázs – újságíró, műsorvezető

Dezse-Zelenka Dóra – újságíró, műsorvezető

Dévai Nagy Kamilla – Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, előadóművész

Dézsy Zoltán Balázs – Béla-díjas magyar rendező, szerkesztő-riporter, egyetemi oktató

D. Nagy Lajos – Bikini együttes énekese

Döbrentei Kornél – író

Drábik János Dr. – jogász, közíró

Duray Miklós † – felvidéki magyar politikus

Eperjes Károly – színművész

Ékes Ilona – volt Fideszes országgyűlési képviselő

Fábry Sándor – humorista

Fábry Szabolcs – Nagyvázsony polgármestere

Falath Zsuzsanna – muzeológus

Fehér Imre – a Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület alapító elnöke

Felföldi Zoltán – közgazdász, közíró

Földi László – Védett Társadalom Alapítvány elnöke

Franka Tibor – író, újságíró, volt polgármester

Fricz Tamás – CÖF alapító

Füssy Angéla – újságíró – Pesti Srácok

Galla János Dr. – jogász, NJSZ elnökségi tagja

Gaudi-Nagy Tamás Dr. – ügyvéd és jogvédő, NJSZ ügyvezető, volt ogy. képviselő

Geönczeöl Attila – felvidéki borász, borszakíró, a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének elnöke

Gonda László – 2006-os néptribun

Görgey Zsuzsa – életvédő

Gőbl Gábor – sportmenedzser, rockzenész

Gőbl György – Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesületének elnöke

Gyebnár László – Nemzeti Taxi vezetője

Hegedűs Loránt ifj. – református lelkész, Bp.,-Szabadsági téri Hazatérés Templom

Huth Gergely – Pesti Srácok

Iványi Marcell – filmrendező

Jelenczki István – képzőművész, filmrendező

Jeszenszky Zsolt – közíró, műsorvezető, szerkesztő, Politikai Hobbista

Kalapács József – énekes, rockzenész

Kassai Lajos – lovasíjász mester, íjkészítő

Kálomista Gábor – Balázs Béla-díjas magyar filmproducer, színházigazgató

Kellermayer Miklós Dr. – sejtkutató professzor, keresztény gondolkodó

Kiss Gyöngyi – a Magyar Rádió volt munkatársa

Kisberk Szabolcs – újságíró

Koltay Gergely – Kossuth-díjas zeneművész

Kondor Katalin – újságíró, a Magyar Rádió volt elnöke

Kónyi-Kiss Botond – HVIM alelnök

Korbuly Péter – Kazinczy-díjas magyar bemondó, műsorvezető, beszédtanár, színész

Kosaras Péter Ákos – történész

Kőrösi Mária Dr. – egyetemi docens, a Széchenyi Társaság elnökségi tagja

Kőszegi M. László – újságíró, operatőr, Hungária TV

Kroó Zita – újságíró, Pesti Srácok, Karc FM

Kubinyi Tamás – Álmos Király Televízió főszerkesztője, műsorvezetője

László Attila – Magyar Önvédelmi Mozgalom vezetője

Liebmann Katalin Dr. – újságíró, szerkesztő-riporter

Loránt Károly – közgazdász, közíró

Lovas István † – író, újságíró

Makkay József – erdélyi újságíró, az Erdélyi Napló főszerkesztője

Maurer Oszkár – délvidéki borász

Mároki Tibor – a melbourne-i ’56-os Bajtársi Szövetség Victoriai Csoportja nevében

Meister Éva – Magyar Művészetért Ex Libris-díjas színművésznő

Mező Gábor – Lovas István díjas újságíró

Mészáros Zoltán – színész, az Angyalbőrben filmsorozat volt főszereplője

Mikus Márton István – a Polgári Mulató tulajdonosa

Molnár Tamás – grafikus, az Inconnu csoport alapítója, ’90 előtti illegális ellenzéki

Mónus József – távlövő íjász bajnok, íjkészítő

Morvai Krisztina Dr. – jogász, egyetemi docens, volt EP képviselő

Moys Zoltán – rendező, a Hazajáró dokumentum filmsorozat rendezője

Murányi Levente – ’56-os szabadságharcos

Nagy Ervin – filozófus, XXI. Század Intézet elemzője

Nagy Feró – énekes, rockzenész, a Beatrice Együttes frontembere

Novák Előd – Mi Hazánk Mozgalom alelnöke

Nyers Csaba – honfoglaláskori hagyományőrző

Oberfrank Pál – Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, színházigazgató, érdemes művész

Papp Lajos Dr. – szívsebész professzor

Pataki Attila – magyar rockzenész, az Edda Művek énekese

Patrubány Miklós – MVSZ elnöke

Pálinkás Gergely – zeneszerző, előadóművész

Pesty László Dr. – Pesty Fekete Doboz, gerilla.hu

Petrás János – zenész, a Kárpátia együttes frontembere

Petrás Mária – népdalénekes

Pilhál Tamás – Lovas István-díjas újságíró – Magyar Nemzet

Pindroch Tamás – újságíró, Alapjogokért Központ vezető elemzője

Pitti Katalin – Liszt Ferenc-díjas operaénekes

Piukovics Gábor – komolyzenész

Pongrácz András – ’56-os szabadságharcos

Popély Gyula Dr. – felvidéki magyar történész, politikus

Publik Antal – erdélyi előadóművész

Raffay Ernő Dr. – történész

Rákay Philip – televíziós műsorvezető, médiaszemélyiség

Reiner Péter – vészkorszaki túlélő

Révész Máriusz – politikus, országgyűlési képviselő

Rudán Joe – énekes, rockzenész

Schiffer András Dr. – ügyvéd, volt ogy. képviselő

Siklósi Beatrix – magánemberként, és mint a 2006-os Gyurcsány terrort akkor dokumentáló újságírók egyike, a Becsapott ország c. film társszerkesztője

Simon János – CÖF alapító

Skrabski Fruzsina – újságíró – Mandiner, filmrendező

Spöttle Georg – biztonságpolitikai szakértő

Stefka István – Táncsics Mihály-díjas magyar újságíró – Pesti Srácok

Szabó Veronika – énekművész

Szalóki Ági – előadóművész, dalszerző

Szamosi Tímea – Hír TV műsorvezető (Politikai Hobbista)

Szántai Lajos – művészettörténész

Szentesi Zöldi László – Lovas István-díjas újságíró, Magyar Nemzet

Szent-Iványi Ágnes – Sz-I. Domokos II: VH. alatti magyar diplomata özvegye

Szikora Róbert – EMeRTon-díjas magyar énekes, az R-GO együttes frontembere

Szilágyi Ákos – Magyar Zászló napjának és a Magyar Nemzet naptár ötletgazdája

Szili Katalin Dr. – politikus, autonómiaügyi miniszterelnöki főtanácsadó

Sziva Balázs – zenész, a Romantikus Erőszak együttes frontembere

Szőcs Zoltán – terrorizmusért igaztalanul elítélt erdélyi magyar hazafi

Szöőr Anna Dr. – pszichológus, jogász

Téglásy Imre Dr. – életvédő, Alfa Szövetség

Toroczkai László – Mi Hazánk Mozgalom elnöke

Tóth Csaba Attila – Dr. orvos, a Szekszárdi Léleképítő vezetője

Tóth Gy. László – politológus

Tőkés László – református püspök, erdélyi politikus

Uzsalyné Pécsi Rita – neveléskutató

Vári-Kovács Péter – színész, zenész

Varga Domokos György – író, újságíró – a Szilaj Csikó főszerkesztője

Varga Miklós – Máté Péter-díjas magyar énekes, színművész, rockzenész

Varga Zsolt – zenész, a révkomáromi Kerecsen együttes vezetője

Vass István Mátyás – ’56-os szabadságharcos

Vesztergám Miklós – zenész, író

Vidnyánszky Attila – Nemzet Színház igazgatója

Völgyesi Miklós Dr. – Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke

Vukics Ferenc – katonai szakértő

Wittner Mária † – ’56-os szabadságharcos

Zétényi Csukás Ferenc – Horthy István Alapítvány elnöke

info@szabadsagot.com
Minden jog fenntartva!