Kategória: Hírek

Az NJSZ jogi tudósítása – Március 9-én hirdet határozatot a bíróság Budaházy-ügyben

Március 9-én hirdet határozatot a bíróság a Budaházy-Hunnia terrorper megismételt másodfokú eljárásában: a vádlottak és védőik szerint csak a felmentés lehet a törvényes döntés, az igazi és végleges megoldás a kegyelem. (Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye- jogi tudósítása, 2023. március 1., www.njsz.hu) A Fővárosi Ítélőtáblán 2023. március 1-jén folytatódott és egyúttal le is zárult a Budaházy-Hunnia terrorper megismételt másodfokú eljárásának határozathozatal előtti szakasza az eddig még sorra nem került vádlottak utolsó szó jogán elmondott nyilatkozataival. A nagyszámú érdeklődő – köztük a Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság egyes tagjai (Budaházy Edda, Gonda László, Varga Domokos György és dr. Gaudi-Nagy Tamás) – és több újságíró jelenlétében zajló eljárási szakaszban eddig minden a papírforma szerint alakult, a perbeszédek és az utolsó szó jogán tett vádlotti nyilatkozatok elhangzottak, már csak a másodfokú határozat nyilvános kihirdetése van hátra, amelyre március 9-én kerül sor 9 órától. A védők között található több nemzeti jogvédős ügyvéd (dr. Gyurta Tibor és dr. Novozánszky Ilona, mindketten a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagjai), míg Budaházy György I. r. vádlott védelmében eljáró dr. Szikinger István ügyvéd jár el. Jelen írás alapvetően egy jogi-szakmai beszámoló, amely a mai, március 1-ejei ülésnapon történteket és a felmerült eljárási jogi és anyagi jogi kérdéseket igyekszik alaposan bemutatni a történeti hűség kedvéért, remélhetően közérthetően, kitérve a várható döntés tartalmára és a kegyelmi megoldás elkerülhetetlenségére. Az alábbi felvételen Budaházy György és dr. Gaudi-Nagy Tamás jelzik meglátásaikat a Hunnia-ügy március 9-i másodfokú döntése előtt és latolgatják az eljárás kimenetelének különböző lehetőségeit: A megismételt másodfokú eljárásban februárban dr. Török Zsolt által vezetett háromtagú bírói tanács elutasította a védelem erős jogi megalapozottságú, nyilvános ülés elején előterjesztett indítványait az eljárás felfüggesztésére, amely azt célozta, hogy a terrorcselekmény 2010 előtti hazai szabályozásának EU jogba ütközése miatt az EU Bíróságán előzetes döntéshozatali eljárás, illetve az Alkotmánybíróságon nemzetközi szerződésbe ütközés megállapítását célzó eljárás induljon. Az eljáró bírósági tanács ellen előterjesztett kizárási indítványokat a Fővárosi Ítélőtábla másik tanácsa elutasította. Ugyanakkor a bírói tanács enyhítette Budaházy György bűnügyi felügyeletét: otthonában való tartózkodásra kötelezés helyett a mozgástere Érd és Diósd településre kiterjesztésre került. II. r. vádlott Fejér vármegye egész területére vonatkozóan megkapta a szabad mozgás lehetőségét a lakhelye szerinti kistelepülés határain belüli mozgás szűk lehetősége helyett. A védelem bizonyítási indítványait a bíróság elutasította, így bizonyítási cselekményekre nem kerülhetett sor. A 2023. február 8-án megkezdődött másodfokú nyilvános ülési szakasz eddigi részében a vád, a védelem, továbbá Budaházy György I.r. vádlott és a II.r. vádlott már megtartotta perbeszédeit. A február 8-án tartott első nyilvános ülésen történteket a PestiSrácok videós tudósítása foglalja össze, amelyben Budaházy György is értékeli az eddigieket. A későbbi fejlemények elemzése, értékelése Budaházy György és dr. Gaudi-Nagy Tanmás részéről a gyurcsányi koncepciós Hunnia terrorperben. A sokak által várt befejező bírósági határozatot nem ma hirdette ki a bíróság, mivel a perbeszédek a bíróság által tervezettnél több időt vettek igénybe. A másodfokú határozatot a bíróság március 9-én egy új nyilvános ülésnapon 9 órás kezdettel hirdeti ki. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) a patrióta jogvédő tevékenysége keretében a Budaházy György és társai ellen immár 14. éve tartó, gyurcsányi politikai koncepció mentén zajló büntetőeljárást évek óta figyelemmel kíséri. Szervezetünk már többször felhívta a figyelmet az ügyben rendszeresen tapasztalható súlyos ügyészségi és bírósági visszásságokra. Figyelemre méltó, hogy minderre csaknem pontosan öt évvel azután kerül sor, hogy a Budaházy-Hunnia terrorperben az első másodfokú eljárás tárgyalási szakasza megkezdődött. Az arról szóló jogi-szakmai beszámoló itt olvasható. májusában a Fővárosi Ítélőtábla akkor végül négyféle súlyos eljárási hibát is megjelölve hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely összesen 125 év szabadságvesztés büntetést szabott ki Budaházy Györgyre és 16 vádlott-társára. A megismételt elsőfokú eljárásban emlékezetes módon magyar emberek százezreinek, de még a jogászok köreiben is elementáris erejű felháborodást és megdöbbenést váltott ki a Fővárosi Törvényszék (eljáró bíró: dr. Ignácz György) 2022. március 16-án, megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítélete, amely Budaházy Györgyre és 16 vádlott társára összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki. Az első fokon elítéltek közül 11 vádlott sokéves súlyos, letöltendő fegyházbüntetéseket kapott, hatan 10 évet meghaladó mértékű letöltendő fegyházbüntetéseket. Budaházy György 17 év letöltendő fegyházbüntetést kapott és amely miatt a bűnszervezeti minősítés okán, ha így maradna az ítélet, még feltételes szabadságra se lenne bocsátható. Bár az eljárás elhúzódása a vádlottaknak egyáltalán nem volt felróható, mégis az ítélet 30 millió forint összegű bűnügyi költség megfizetésére kötelezte az elítélt vádlottakat. Kifejtettük korábban többször (http://njsz.hu/gaudi-nagy-a-hatalmas-felhaborodast-kivalto-drasztikus-budahazy-hunnia-iteletrol/ és http://njsz.hu/visszassagok-a-budahazy-hunnia-ugyben-biroi-lassitas-hatraltatja-a-letartoztatasok-elleni-jogorvoslatok-felterjeszteset-es-a-vadlottak-kegyelmi-ugyeinek-elorehaladasat-az-ugyeszseg-pedig-meg-sulyosa/), hogy törvénytelennek és alaptalannak tartjuk ezt az ítéletet, amely szerintünk a vonatkozó büntető anyagi- és eljárásjogi jogszabályokkal több tekintetben ellenkező eljárási és döntési folyamat téves és káros eredménye. Szász Endre III.r. vádlott az utolsó szó jogán elmondott beszédében átfogó és részletes elemző kritikáját adta az ellen felhozott bizonyítékoknak és az eddig zajlott eljárásnak. Közel 2 órán át ismertette rendkívüli alapossággal az elsőfokú ítélet megalapozatlansági körülményeit és az elsőfokú eljárás, továbbá az ügyészségi nyomozás ötvenes éveket idéző visszásságait. Kimutatta, hogy a vádlottak terhére rótt terrorcselekmények és az ennek érdekében a vád szerint vádlottak által létrehozott bűnszervezet működésének bizonyítása érdekében egyik legfőbb tárgyi bizonyítékként az ügyészség által hivatkozott Hunnia szerveren szereplő informatikai adatokat a nyomozó hatóság a lefoglalást követően a gyurcsányi koncepciónak megfelelő tartalommal manipulálta és ezért a vádlottak bűnössége bizonyítására nem alkalmas. Levezette, hogy az informatikai eszközök lefoglalására az eljárási szabályok súlyosan és többszörösen sértő módon került sor, továbbá azt is, hogy ezen elkövetett eljárási hibák és az utólagos hatósági manipulációk miatt nem lehet már kétséget kizáróan megállapítani azt, hogy szerepeltek-e és milyen tartalommal szerepeltek egyáltalán a vádlottaknak tulajdonított üzenetek. Rámutatott arra is, hogy a Hunnia levelezőszerveren szereplő informatikai adatok manipulációsmentességét ún. igazoló ellenőrző összegek és a szerveren szereplő informatikai adatokról történt másolatkészítéssel (klónozás) kapcsolatos adatok nem szerepelnek az igazságügyi informatikai szakvéleményben. Kiemelte, hogy a nyomozati szakban eljárt informatikai szakértő a bűnügyi iratok szerint több súlyos hiányossággal és hibával járt el. Nem ellenőrizhető, hogy az informatikai adatokat tartalmazó bűnjelcsomagot ki, mikor, hol és milyen garanciák betartása mellett bontotta fel. Szerinte a Hunnia szerveren szereplő adatok tetszés szerinti módosítás lehetősége fennállt, illetve új adatok elhelyezése is lehetővé vált a visszakövethetőség hiánya miatt, ezért a Hunnia szerveren szereplő adatok nem tekinthetők hiteles bizonyítéknak. Aggályt vet fel szerinte a szerver pontos lefoglalási helyszínének több esetben egymásnak ellentmondó

Az utolsó szó jogán – Március 9-én hirdet ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla Hunnia-ügyben (Videó)

Az utolsó szó jogán mondták el védőbeszédeiket a Hunnia-ügy vádlottjai a Fővárosi Ítélőtábla előtt, az immár lassan 15 éve tartó büntetőperben. Az a tíz terhelt ül még a vádlottak padján, akik ügyében Novák Katalin köztársasági elnök úgy foglalt állást, hogy csak a jogerős ítéletet követően dönt kegyelmi kérvényükről. A bírói tanács március 9-re tűzte ki a következő tárgyalási napot, amikor jogerős ítéletet hirdetnek a Hunnia Mozgalom tagjaira, akiket terrorcselekmények elkövetésével vádoltak meg. A VIDEÓ IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL Az elmúlt 15 évben a 17 vádlott közül többen éveket töltöttek börtönben, előzetes letartóztatásban, majd házi őrizetben, lakhelyelhagyási tilalommal korlátozva. Az első büntetőper ítéletét, amelyben Budaházy Györgyöt még “csak” 13 év fegyházbüntetést kapott, anomáliák sora után helyezték hatályon kívül. Még büntetőeljárás is indult, amiért az írásba foglalt ítéletre végül olyan dátum került, amellyel a tanácsvezető bíró már nem szignózhatta azt. A megismételt eljárásban, egy éve ilyenkor a Fővárosi Törvényszék, annak Ignácz György vezette tanácsa Budaházyt már 17 évre ítélte – több vádlott-társára közel kétszer annyit mértek, mint korábban, de előfordult olyan is, akit felmentettek, illetve enyhe ítélettel sújtottak annak ellenére, hogy az alapeljárásban még tíz év körüli büntetést kaptak. A PestiSrácok.hu ezúttal két védőügyvédet szólaltatott meg, akik szerint olyan súlyos jogi problémák érhetők tetten az eljárásban – és ez nemcsak a megalapozatlan terrorcselekmény minősítés –, hogy kizárólag a felmentés vagy a hatályon kívül helyezés lenne véleményük szerint elfogadható.   Forrás: pestisracok.hu info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató

Március 9-én lesz a másodfokú döntés a Hunnia-ügyben + VIDEÓ

2023. március 9-én fog másodfokú határozatot hozni a Fővárosi Ítélőtábla a Hunnia-ügyben. A 2023. február 8-án megkezdődött másodfokú nyilvános ülési szakasz eddigi részében a vád, a védelem, továbbá Budaházy György I.r. vádlott és a II.r. vádlott már megtartotta perbeszédeit. Budaházy két napon át (február 17. és 22.) tartó felszólalásában először rámutatott az elsőfokú ítélet törvénysértéseire, amik miatt megítélése szerint hatályon kívül helyezés lehet reális. Utána vádpontonként aprólékosan részletezte a bizonyítottság hiányát, az ítélet által lefektetett tényállás megalapozatlanságit, az ítélet állításainak iratellenességét, helytelen és egyoldalú következtetéseit. Március 1-én a többi vádlott szólalt fel. Szász Endre III.r. vádlott az utolsó szó jogán elmondott beszédében átfogó és részletes elemző kritikáját adta az ellen felhozott bizonyítékoknak és az eddig zajlott eljárásnak. Kimutatta, hogy a vádlottak terhére rótt terrorcselekmények és az ennek érdekében a vád szerint vádlottak által létrehozott bűnszervezet működésének bizonyítása érdekében egyik legfőbb tárgyi bizonyítékként az ügyészség által hivatkozott Hunnia szerveren szereplő informatikai adatokat a nyomozó hatóság a lefoglalást követően a gyurcsányi koncepciónak megfelelő tartalommal manipulálta és ezért a vádlottak bűnössége bizonyítására nem alkalmas.Ezt követően áttért a vád koronatanújaként jellemezhető Soós Tibor vallomásainak elemzésére, ennek keretében levezette és konkrét példákkal bemutatta, hogy milyen súlyos ellentmondások, valóságellenességek és befolyásoltságok jellemzik Soós vallomásait, ezért azokat szintén nem lehet a vádlottak bűnösségét kétséget kizáró igazoló bizonyítéknak. Kifejtette, hogy a vádlottak elfogásához vezető un. Honfoglalás nevű titkosszolgálati eszközökkel lezajlott akció iratait titkosították és azokat a vádlottak mai napig nem ismerhették meg, pedig ezekből könnyen fény derülhetne a Gyurcsány-Bajnai balliberális kormányzati időszak politikai koncepciójára, amellyel magyar terroristákat akartak kreálni ehhez manipulált koholt bizonyítékokkal. Szerinte kezdetekről fogva az eljárás egy kirakatper is egyben, amellyel valakik oda akarnak vágni a hazafias erőknek. Dr. Sz. Frigyes IV. r. vádlott következett, aki súlyos kritikával illette dr. Ignácz György bíró elsőfokú ítéletét, amelyben a bíró megengedhetetlen stílusban sértegette a vádlottakat és védőket, és számos más tekintetben is számot adott a súlyos elfogultságáról.Kijelentette, hogy „nem vagyok és nem voltam terrorista és bűnszervezet tagja.” Az elsőfokú ítéletből hiányoznak a pontos hivatkozások, így ellenőrizhetetlenek és sértik a bíróság indokolási kötelezettségét.Szerinte a társadalmi elvárás ebben az ügyben az ügyészség állításával ellentétben éppen nem az, hogy az időmúlás ellenére súlyos büntetéseket kell kiszabni, hanem a fel kell a vádlottakat végre menteni. Feltette a kérdést: „2 gyerekkel, 2 diplomával, felsőfokú nyelvvizsgával, doktori disszertációval, akadémiai tagsággal, tisztes állással és szerető családdal most miért lennék társadalomra veszélyes ?” Visszásnak tartja, hogy Csintalan Sándor bántalmazása – amelyben nem vett részt – kapta a legenyhébb büntetőjogi értékelést, miközben itt történt egyedül testi sérülés, a többi esetben csak csekély anyagi kár vagy az sem. M. Csaba V.r. vádlott szerint az elsőfokú ítélet legnagyobb csúsztatása vele kapcsolatban történt. A lefoglalt robbanóanyaggal teli labdán az ítélet szerint rajta volt az ujjlenyomata, miközben a bűnjeljegyzék szerint az ujjlenyomata a labdát szállító gépkocsi egy belső ablakán volt és nem a labdán, ami hatalmas különbség és ezért nem igazolja azt, hogy a labdához bármi köze volt. Ráadásul szerinte nem vált a bizonyítékok részéve ez az ujjlenyomat, ezzel szemben nem tudott védekezni. Azzal, hogy Ignácz bíró kizárta Soós Tibor elsőfokú eljárásban tett tanúvallomásait meghiúsította az Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntése szerinti azon feladat elvégzését, hogy vesse össze a vád koronatanújának vallomásait más bizonyítékokkal. Elsődlegesen felmentést, másodlagosan hatályon kívül helyezést kért, harmadlagosan pedig azt, hogy olyan büntetést mérjenek rá, amely megfelel az eddig elszenvedett szabadságkorlátozás időtartamának. Tián Csaba VIII.r vádlott szerint egyértelmű, hogy egy gyurcsányi időkből származó politikai koncepciós terrorvádról van szó, amelyet az akkori hatalom azért talált ki, hogy saját magát áldozatnak mutassa be és társadalmi támogatást szerezzen hatalmának megőrzéséhez. Kiemelte, hogy a terhére rótt cselekményeket nem követte el és nem érzi magát társadalomra veszélyesnek, azt széles körben igazolni tudják a környezetében élők, családja és munkatársai. Nagy Zoltán IX. r. vádlott kiemelte, hogy csatlakozik a védője, vádlott-társai és a védők által kifejtettekhez. Számára a sok szenvedés és nehézség mellett a legnagyobb hozadéka az volt ennek a meghurcolásnak, hogy számos kiváló ember állt ki mellettük és ez azt jelzi nekik van igazuk. Az is tény, hogy 2006-2010 közötti balliberális rendszer a jogállamiság kereteit messze túllépte különösen a hazafias érzelmű emberekkel szemben. Utalt arra, hogy az ügyész a vádbeszédében szerinte sértő és valótlan módon állította, hogy a társadalom többsége a megbüntetésüket akarja, ehhez képest ez éppen fordítva van. A társadalmi többséget képviselő köztársasági elnök kegyelme a hét vádlottnak pedig végképp azt jelzi, hogy arra van többségi igény, hogy végre teljes mentesülést nyerjenek. Furcsának nevezte, hogy az alapeljárás során „nem találták” a rendőrségi provokátor tanú, időközben elhunyt Benkő György-féle, vád szerint terhelő hangfelvételek lefoglalási iratait, majd mikor a megismételt eljárásban a védők ismét kérték, az ügyészség azt közölte, hogy időközben megsemmisítették. Számos bizonyíték rejtélyesen eltűnt, pl. Budaházy György lehallgatásainak felvételei, híváslistái, Magnum szauna megtámadását rögzítő biztonsági kamera felvétel, de még Soós Tibor egész napos helyszíni kihallgatásának anyaga is stb. Informatikusként megfogalmazott hosszas elemzése végén rámutatott, hogy az elvi lehetősége egyértelműen fennállt annak, hogy a Hunnia szerver adatait manipulálták, emiatt pedig az azon szereplő üzenetek nem hiteles bizonyítékok. Az ellene szóló minden bizonyítékról részletesen levezette, hogy azok nem hitelt érdemlőek és bűnösséget nem alapoznak meg. Feltette a kérdést: ha mégis elítélnék, mit javítana az rajta. Egy ilyen döntés csak családját (hat gyermekét és feleségét) sújtaná. Kérte, ha mégis büntetést szabnának ki, akkor ne foganatosítsák a kegyelmi kérelmekre tekintettel a szabadságvesztés büntetést, azt a kegyelmi döntésig halasszák el. Fábián Róbert Zoltán XI.r. vádlott fontosnak tartotta felvillantani azt a hátteret, amely ahhoz vezetett, hogy őt 2009-ben – kihasználva szorongatott és megfélemlített helyzetét – lényegében kényszervallatás útján arra vették rá, hogy letartóztatása idején terhelő vallomásokat tegyen a vádlottakra. Akkor egy nemrég született kislánya volt, új munkahelye és épülő háza, emiatt jobban rászálltak és rávették olyan nyilatkozatokra, amelyeket magától nem tett volna meg. Meg akart szabadulni a szorongatott helyzetéből, de utána már mihelyt olyan helyzetbe került visszavonta a vallomását, mert nem akart úgy azzal a tudattal élni, hogy miatta mások súlyos büntetést szenvedjenek. Szerinte minden vádlott, de Soós Tibor is áldozata mindannak, amit itt 14. éve zajlik. Tágabb értelemben lakóhelye, Tiszafüred város egész közössége kiáll mellette, elismert gyógytornászént, senki nem tartja őt társadalomra veszélyesnek. De széles körben kiállnak rengetegen az ő és vádlott-társai mellett. A jogi küzdelem

Nyertünk további 7 napot az aláírásgyűjtésre

A mai tárgyaláson elmaradt az ítélethirdetés, így nyertünk további 7 napot az aláírásgyűjtésre! Ki kell használnunk ezt az időt is, mutassuk meg, hogy sokan vagyunk és nem tűrjük az igazságtalanságot! Szabadságot Budaházynak és társainak! A tárgyalás napja: 2023. március 9., kezdés: 9 óra, helyszín: Fővárosi Ítélőtábla, 1027 Budapest, Fekete Sas u. 3. I. em. 1. Kérjük, írják alá a petíciót! Köztársasági elnöki kegyelmet Budaházy Györgynek és társainak! info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató

Dr. Schiffer András kiállása Budaházy György és társai mellett

Dr. Schiffer András – ügyvéd, volt ogy. képviselő gondolatai Budaházy György és társaival szembeni jogi meghurcoltatások kapcsán.  Kérjük, írják alá a petíciót! Köztársasági elnöki kegyelmet Budaházy Györgynek és társainak! info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató

Hunnia-portrék: katonából lett gazdálkodó, egy Bibliába rejtett ultrahangfelvétel és a megtartó elfogadás

Ismerik Assisi Szent Ferenc imáját? Amikor Tián Csabát, a Hunnia-ügy nyolcadrendű vádlottját megismertem, ennek a gyönyörű imádságnak az első sorai jutottak eszembe, mert Csaba pontosan ezzel a szemlélettel éli az életét. Ez az optimizmus és elfogadás az, ami nem engedte összetörni akkor sem, amikor börtönben érte első gyermeke születése, és akkor sem, amikor már négygyermekes család fenntartójaként 13 és fél év fegyházbüntetésre ítélte első fokon a Fővárosi Törvényszék tavaly februárban. “Uram, adj türelmet, hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni, adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit lehet, és adj bölcsességet, hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.” A VIDEÓ IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL Hunnia-portrék: katonából lett gazdálkodó, egy Bibliába rejtett ultrahangfelvétel és a megtartó elfogadás Mondják, hogy egy igazi katona, bármit hoz az élet, mindig az marad. Tián Csaba tartásán, kiállásán akkor is látnám, hogy ízig-vérig katona, ha nem tudnám. Mivel olyan ember, aki soha nem a problémákra, hanem a megoldásra koncentrál, elfogad bármilyen kihívást, nehézséget, ami elé állítja az élet és megharcol vele. Olyan optimizmus és erő árad belőle, hogy nem tudom elképzelni, össze tud-e törni úgy igazán… Ezért sem lep meg, hogy felesége, Klaudia minden bizonytalanság ellenére ajándékozta meg négy gyermekkel. Azt mondja, egy percig sem bánta, hogy nagy családot vállaltak, akkor sem, amikor Ignácz György bíró majdnem egy éve ilyenkor ott, a Fővárosi Törvényszéken kimondta: Tián Csaba bűnös terrorcselekmény elkövetésében mint társtettes, és testi sértés bűntettében mint társtettes, ezért őt a bíróság 13 és fél év fegyházbüntetésre ítéli. Nem először kopogott ilyen keményen és kegyetlenül a kimondott ítélet. 2016-ban egy anomáliákkal terhelt eljárás után, később teljes megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezett ítéletben is tíz évre mérték. Akkor is érezték, ez nem maradhat így, és most sem gondolnak arra, hogy több mint egy évtizedre elszakadhatnak egymástól. Tián Csaba korábban hivatásos katonaként szolgált, fontos volt számára a haza szolgálata, de amikor a Hunnia-ügy miatt leszerelték, azt mondta: ha a Honvédségnek nincs szüksége rá, hozza az élet, amit neki szán, áll elébe. Az elmúlt csaknem 15 évben, amióta a büntetőeljárás tart, hol letartóztatásban, azaz börtönben volt, hol házi őrizetben, hol lakhelyelhagyási tilalom alatt állt. Ennek ellenére termelésvezetői állásában töretlenül haladt felfelé a ranglétrán; olyannyira elismerik a munkáját és szakértelmét, hogy ha házi őrizetben volt, a kollégák mentek hozzá. De a műszaki munka mellett feleségétől és családjától a gazdálkodás csínját-bínját is kitanulta. Családi gazdaságot építettek fel, egy tanyát, ahol az állatok között, a természet közelségében nevelkedhetnek a gyermekeik. Az első gyermek pont Csaba első letartóztatása előtt fogant és akkor érkezett a családba, amikor Csaba börtönben volt. Akkor hónapokon át semmilyen kapcsolatot nem tarthatott a feleségével, aki megtudta, hogy várandós. „Segítséggel tudtam megosztani az örömöt Csabával, mivel nemcsak, hogy nem mehettem be hozzá, akkoriban levelet sem kaphatott. Hogy ki és hogyan segített, az maradjon is a mi titkunk, de azt elárulhatom, hogy egy Bibliában elrejtve juttattam be hozzá az ultrahangfelvételt. Így tudattam vele, hogy édesapa lesz” – meséli Klaudia. Csaba hozzáteszi: egyszerre érzett mérhetetlen örömöt és szomorúságot. Örömöt és hálát, amiért gyermeke fog születni, és bánatot, amiért nem lehet része a várakozás csodájának: nem figyelheti gyermeke édesanyja pocakjának növekedését, nem hallgathatják együtt a pici szívverését, nem készülhetnek együtt az érkezésére. Ám innentől fogva az életük csodák sorozata. Klaudia szerint fia hozta haza az édesapját. A gyermek születése után három héttel a bíróság házi őrizetre enyhítette Csaba előzetes letartóztatását. Később, amikor bent volt, családját a falu is segítette. A pákozdiak mindvégig kiállásukról, támogatásukról biztosították a családot. Sokan a faluból is aláírták a kegyelmi kérvényt, biztatják őket, még a gyerekek iskolájában is aláírásokat gyűjtöttek Csaba szabadságáért. Ez többek közt annak is köszönhető, hogy Tián Csaba is ott segíti a falujukat, ahol tudja. A helyi közösségi élet és hagyományőrzés aktív motorja. A Pákozdi Kulturális Egyesület tagja, sokáig volt annak elnöke is. „Mindig annak kell örülnünk, ami van, azt kell értékelni. Erre nevelem a gyermekeimet is, mert ez jó önvédelem is. Ezzel az életszemlélettel lehet úgy élni, hogy nem keseredik meg az ember, bármi is történik. Te, amit tudsz, a legtöbbet, tedd meg, a többi nem rajtad múlik” – osztja meg Csaba, mi adja az erejét a mindennapokban. Gyermekeik – bár bizonyára ők is sérültek a másfél évtizede tartó bizonytalanságban és abban a fenyegetettségben, hogy édesapjukat elszakíthatják tőlük – rendkívül erősek és pozitívak. Azt értékelik, amit kapnak, amire lehetőségük van. Amikor csak az otthonuk négy fala között lehettek együtt, társasjátékoztak, az udvaron fociztak, vágtak disznót, aztán amikor tágult a kör, már a tanyára is kimehettek együtt. De már nagyon várták, hogy hogy újra kirándulhassanak, utazhassanak és elmehessenek együtt egy moziba. „A legkisebb kivételével az összes gyermek pontosan tisztában van azzal, ami velünk történik. Én úgy tartom, hogy a gyermek kérdéseire mindig válaszolni kell és így is tettem. És ez mindig így történt, amikor Csaba nem lehetett itthon. Hazajöttem és elmondtam nekik, hogy a bíró bácsi most nem engedte haza apát. Azt, hogy meddig nem jön haza, nem tudjuk, aztán együtt imádkoztunk azért, hogy újra együtt lehessünk. Mindig a következő napot vártuk, hogy akkor talán hazajön és aztán úgy is lett” – mondja Klaudia, majd hozzáfűzi: a legnehezebb kérdés, amit kapott a gyerekektől – akkor, egy éve, az elsőfokú ítéletnél, amikor Csaba 13 és fél évet kapott – és amire a mai napig nem tudja a választ: “a bíró bácsi miért döntött így”, amikor az ő édesapjuk jó? Tián Csaba kegyelmi kérelme – ahogy a Hunnia-ügy további kilenc vádlottjáé – Novák Katalin köztársasági elnök elbírálására vár. Közben a máig példátlan terrorperben a Fővárosi Ítélőtábla rövidesen másodfokú, jogerős ítéletet hirdethet.   Forrás: Pesti Srácok info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató

Más Világ – interjú Budaházy Györggyel

Skrabski Fruzsina – újságíró, filmrendező Más Világ című sorozatának legutóbbi interjúalanya Budaházy György volt. Beszélgetésükben szó esett a pozsonyi csatáról szóló filmekről, emellett sok nézői kérdésre is válaszolt Budaházy. Az interjúbol az is kiderül mit fog tenni, ha végleg szabad lesz… info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató

Budaházy György és dr. Gaudi-Nagy Tamás értékelik a Hunnia-ügy állását

Budaházy György és dr. Gaudi-Nagy Tamás a 2023. február 22-i másodfokú tárgyalási nap után értékelik a Hunnia-ügy állását.  Kérjük, írják alá a petíciót! Köztársasági elnöki kegyelmet Budaházy Györgynek és társainak! info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató