Kategória: Hírek

Budaházy-ügy: Már csak a köztársasági elnöki kegyelem segíthet! (+VIDEÓ)

Március 9-én hozott ítélet a Fővárosi Ítélőtábla Budaházy György és társai ügyében. A példátlanul szigorú döntés következtében többgyermekes családapáknak kell évekre fegyházba vonulniuk – kivéve, ha Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet ad a meghurcolt hazafiaknak. A jogi procedúra első lépését azonban nem neki, hanem Répássy Róbert államtitkárnak kell megtennie, ezért a hallgatóság egy része a tárgyalást követően az Igazságügyi Minisztériumhoz vonult, ahol a kormánypárti politikus átvette a Budaházy György felesége által jegyzett újabb kegyelmi kérvényt. A köztársasági elnöki kegyelem érdekében petíció is indult február elején, amit a szabadsagot.com weboldalon, illetve a CitizenGo felületén lehet aláírni. forrás: Magyar Jelen info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató

Az ítélőtábla bírája kimondta: Budaházyék nem terroristák, sőt, a társadalom hasznos tagjai, de a jogszabályok miatt elítélte őket (videó)

Ugyan jelentősen mérsékelve a korábbi büntetéseket, de elítélte a Hunnia-ügy vádlottjait a Fővárosi Ítélőtábla bírói tanácsa: Budaházy Györgyöt 6 év, társait 5 és fél év, 5 év, illetve 2 év fegyházbüntetésre, amelyből a bűnszervezet minősítés miatt nem szabadulhatnak kedvezménnyel. Ez összességében véve azt jelenti, hogy a letartóztatásban – azaz börtönben, valamint házi őrizetben – töltött időt leszámítva Budaházynak még körülbelül 2 évet, társainak 2 és 4 év közötti időt kell fegyházban tölteniük. A tíz vádlottból hat esetében az ítélet jogerőre is emelkedett. Négy vádlott – Sz. Frigyes, T. Csaba és a P. testvérek – esetében van bűnösség megállapítására vonatkozóan különbség az egyik vádpont tekintetében az első és másodfokú ítélet között, ezért esetükben harmadfokon folytatódhat a büntetőper. A táblabíróság épületében olyan jelenetek játszódtak le az ítélethirdetés során, amelyek rávilágítanak a társadalom igazságról alkotott képe, erkölcsi álláspontja, illetve a jog szűk keretei és rideg valósága közötti szakadékra. Török Zsolt tanácsvezető bíró indokolásában kiemelte, hogy a vádlottak nem terroristák, a társadalom értékes tagjai, de azok a cselekmények, amelyek miatt – mivel a vádhatóság nem ejtette a vádat – ítéletet kell hirdetniük, a Büntető Törvénykönyv passzusai szerint súlyosan büntetendők. Mérlegelve az időmúlást, a vádlottak társadalomban betöltött szerepét, a terrorcselekmény miatt kiszabható legalacsonyabb büntetést, az úgynevezett törvényi minimumot mérte a terheltekre. (Budaházy és egy másik vádlott büntetése kevéssel meghaladta ezt a bizonyos törvényi minimumot.) Több száz, szolidaritását kifejezni vágyó, Budaházyék mellett kiálló ember jelent meg csütörtökön reggel a Fővárosi ítélőtábla előtt, majd követte végig az ítélethirdetés és indokolás drámai pillanatait. Miután Török Zsolt tanácsvezető bíró az ítélet rendelkező részét ismertette, a hallgatóság vigyázzban állva énekelte el a Szózatot. Ez a tanács tagjai egyébként szintén vigyázzban állva, megrendülve hallgatták végig. Mivel a jog szerint a Szózat éneklése is rendzavarásnak minősül, a bíró előbb ki akarta üríttetni a termet, miután azonban a jelenlévő készenléti rendőrök ennek nem tettek eleget, az első felszólításra a rendelkezést visszavonta. A tömeg végül egyetlen hangos szó nélkül hallgatta végig a több órás indokolást. (A tárgyaláson jelenlévő két ügyész egyébként ülve maradt a Szózat alatt.) Egy bíró nem viheti a saját érzelmeit az ítéletbe A táblabíróság megállapította, hogy valóban több eljárási hiba történt első fokon, ám ezek álláspontjuk szerint kiküszöbölhetők másodfokon. A bizonyítékok törvénytelen beszerzéséről, alkalmazásáról, kikényszerített vallomásról, vagy szembesítés elmaradásról szóló védői álláspontokkal nem értett egyet, azzal viszont igen, hogy több védői indítvány elutasítása sem volt helyénvaló, azt pedig elfogadhatatlannak nevezte, ha egy bíró saját érzelmeitől motiváltan ítélkezik. Felidézte az elfogultság kapcsán tett védői indítványokat Ignácz György ítélete kapcsán, amely kihirdetésénél tetten érhető volt a személyeskedő hangnem, a cinikus megjegyzések. Ez a táblabíróság szerint is elfogadhatatlan.  Török Zsolt hosszasan elemezte, hogy a kisebb tűzkárok, amelyek esetében esély sem volt arra, hogy továbbterjedjenek, emberi életre veszélyt jelentsenek, miért nem valósítják meg a közveszélyokozás bűntettét, ugyanakkor a terrorcselekmény minősítést osztotta a vádhatósággal, illetve az első fokon ítélkező törvényszékkel. Több példát felhozva indokolta, miért lehet egy nem emberi élet ellen irányuló cselekmény is terrorcselekmény, ugyanakkor, mint mondta, egy kisértékű rongálás semmiképpen sem az. Az elsőfokon megállapított többrendbeli terrorcselekményt az Ítélőtábla egyrendbelinek minősítette. Súlyos ellentétek, anomáliák vannak, amit mindenki érzékel, de a törvény szerint ítélkezni kell A legfontosabb, amit a táblabíró megállapított, hogy olyan ellentétek, anomáliák vannak ebben az ügyben, amit mindenki érez. Eltelt 14 év, és még ha annak idején a Büntető Törvénykönyv szerint súlyosan büntetendő cselekményeket is követtek el a vádlottak, azóta más irányt vett az életük. Bűnismétlésre, arra, hogy akár csak hasonló törvénysértéseket is elkövetnének, esély sincs. Aláhúzta: az, hogy a Büntető Törvénykönyv szerint egyes cselekmények terrorcselekménynek felelnek meg, nem jelenti azt, hogy a vádlottak “terroristák”. Mint mondta, azt is látja, hogy kifejezetten hasznos, értékes tagjai a társadalomnak, viszont a 15 évvel ezelőtti tetteket teljesen súlytalanná tenni sem lehet. Az ítéletnek a megtorlás elvét is követnie kell, de az időmúlást komoly enyhítő körülményként kell értékelni, ezért a terrorcselekményekért kiszabható legalacsonyabb büntetési tételből indult ki, a differenciálásra a vádlottak eltérő cselekményei és azok eltérő súlya miatt került sor. A törvény kötelező rendelkezése alapján a bűnszervezeti minősítésre tekintettel nincs lehetőség arra, hogy a vádlottak úgynevezett feltételes kedvezménnyel szabaduljanak, azaz büntetésüket (levonva a már eddig letartóztatásban, illetve házi őrizetben töltött időt) teljes egészében le kell tölteniük. Tíz vádlottból hat esetében a törvény azt is kötelezően előírja, hogy az ítélet jogerőssé válásával a kiszabott büntetést azonnal meg kell kezdeni, ezt tehát az Ítélőtáblának el kellett rendelnie. Hat vádlottat rendkívül emberséges hozzáállást mutatva ugyan, de őrizetbe vettek és elvittek a rendőrök és büntetés-végrehajtási őrök. Engedték a hosszú búcsúzkodást, azt, hogy az immár elítéltek a médiának nyilatkozzanak, felsegítették kabátjukat, vagy hátukra előre összecsomagolt és már a tárgyalóteremben “várakozó” málhazsákjukat. A jó fél órás jelenet – és egyébként szinte az egész tárgyalási nap – minden pillanata azt mutatta: a tárgyalóteremben jelen lévők szinte valamennyien érzik, nincs ez rendben így, nem ilyen az igazság… Répássy Róbert: “a kegyelmi eljárás folyamatban van” A vádlottak elszállítását követően a családtagok és hallgatóság egy nagyobb csoportja gyalog vonult az ítélőtábláról az Igazságügyi Minisztériumhoz, ahol Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár az épület előtt várta az érkezőket. Végighallgatta a Budaházyné Trencsányi Bernadett által írt és Gaudi-Nagy Tamás által tolmácsolt – immáron végrehajtási – kegyelmi kérvényt, amelyet azzal egészítettek ki, hogy kérik a kegyelemről való döntésig az ítélet végrehajtásának félbeszakítását. Répássy Róbert arról biztosított mindenkit, hogy a kegyelmi eljárás folyamatban van, a büntetés letöltésének felfüggesztéséről viszont csak azt követően tudnak dönteni, ha az ítéletnek legalább a rendelkező részét írásban megkapták. Ez vélhetően néhány napot vesz csak igénybe. A tiltakozó vagy sokkal inkább segélykérő menet során többen is megszólaltak, felszólaltak, többek között dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, egyetemi docens, volt EP-képviselő, aki a PestiSrácok.hu-nak interjút is adott, elemezve, véleményezve a büntetőeljárás és a másodfokú ítélet fontosabb részleteit. Morvai Krisztina: “Súlyosan sérült a igazság, amit csak kegyelemmel lehet helyreállítani” Morvai Krisztina azóta nem vállalt közszereplést és nem is szólalt meg a nyilvánosság előtt, amióta visszavonult a politikától, Budaházyék ügyét viszont végig aktívan követte és a történtek megszólalásra késztették. Amellett, hogy hosszasan értékelte a táblabíróság megnyilvánulásait, amelyek véleménye szerint arra utalnak, hogy egy sokkal magyarabb, nemzetibb és emberségesebb bíróság előtt volt most az ügy, mint korábban, azt is megjegyezte: az viszont

Elítélték a Hunnia-ügyben vádolt hazafiakat!

A mai napon végre pont kerülhet a több mint egy évtizede húzódó tortúrára, a Hunnia-ügyre. Ha mégsem pozitív végkimenetellel zárulna, továbbra is bízhatunk, hogy a politikai foglyok köztársasági elnöki kegyelemben részesülnek. Másfél óra az ítélethirdetésig, ha nem írtad volna alá a petíciót, tedd meg most! A legfontosabb eseményekkel pedig folyamatosan frissítjük cikkünket!  15:10  Véget ért a spontán demonstráció. 14:50 Az ítélethirdetést követően Gaudi-Nagy Tamás jogvédő, Budaházy György és két elítélt társa adott rövid interjút. Volt köztük olyan, aki a feleségétől és gyermekeitől sem tudott elbúcsúzni, mert sajnos nem tudtak élőben jelen lenni az ítélethirdetésen. Amellett, hogy mélységesen csalódottak, bíznak Novák Katalin köztársasági elnök döntésében. A harmadik videón az elítéltek átvizsgálása látható… 14:20 Az ítélethirdetésen résztvevők megérkeztek az Igazságügyi Minisztériumhoz, ahol molinókat kifeszítve fejezik ki a Hunnia-per elítéltjei mellett való kiállásukat. Gaudi-Nagy Tamás hangosbemondón keresztül olvasta fel petíciójukat, melyet nem sokkal később Répássy Róbert átvett. 13:10 Spontán vonulás alakult ki, az ítélethirdetésen résztvevők az Igazságügyi Minisztériumhoz vonulnak át, hogy kegyelmet követeljenek. 12:40 A rendőrök empatikusak voltak, hagyták elbúcsúzni Budaházyékat, de immáron elvitték őket. 12:25 Vége az ítélethirdetésnek. Fontos eseményekről továbbra is tudósítunk. 12:20 Tián és Szücsi esetében az ítélet nem jogerős, ők harmadik fokra mehetnek, éltek is a fellebbezés jogával. Az ő esetükben megszüntették a bűnügyi felügyeletet, szabadlábon védekezhetnek. 12:15 A bíró megindokolta a büntetés mértékét és a kiosztott éveket. Gyakorlatilag egy tényezőn múlt, hogy sokkal kisebb büntetéseket adott, mint az elsőfok, az eltelt idő mennyisége. A büntetés elsődleges célzata az elrettentés, másodlagos a vádlottak megtorlása volt. Mindkettőben alkalmazta az enyhítő körülményeket A legenyhébb büntetést szabta ki, ami lehetséges, mert a terrorizmus 5-15 évig terjedhet. Mivel a bűnszervezetet megállapította, ezért feltételesen sem bocsáthatók szabadlábra… Gyakorlatilag indoklásában a bíró magyarázkodott, miszerint ítélethozatali kényszere volt. A vádak szerinte megalapozottak, bizonyítékokat nem zárt ki, tehát kénytelen volt őket elítélni, de a legalacsonyabban kiszabhatót szabta ki. A bíró azt is elmondta, hogy az állam vagy a kormányzat nyugodtan közbeléphetett volna oly módon, hogy az ügyészség ejti a vádat. Ezen megállapításában utalt arra is, hogy a kegyelem helyett ezen az úton is rendezni lehetett volna az ügyet, hogy véget érjen. 11:35 A bíró párhuzamot vont a “véres müncheni olimpián” történtek, a Pan Am 103-as járatán végrehajtott robbantás, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások és Budaházyék ügye között a terrorcselekmény definíciójának magyarázata közben. Ekkor a hallgatóság nevetésben tört ki. Nem csoda, hiszen az említett első három eset összehasonlíthatatlan a Hunnia-perrel, és nemcsak nevetséges, de egyben felháborító, hogy egy lapon merik említeni ezen terroristákkal a meghurcolt magyar hazafiakat. 10:10 A másodfokú bíróság elhatárolódik Ignácz György (elsőfokon irreális büntetést kiszabó bíró) stílusától, de nem ismeri el, hogy elfogult lett volna. Ezért nem helyezik hatályon kívül az elsőfokú ítéletet. 9:40 A hallgatóság a Szózat eléneklésével fogadta az ítéletet, majd a rendőrség kivezetésével megkezdték a kizárásukat a tárgyalóteremből. Frissítés: Megmutatták, hogy sokan vannak, és nem tűrik az igazságtalanságot! Mivel senki nem mozdult a bíró felszólítására, engedett és a hallgatóság a teremben maradhat! 9:30 Kimondatott az ítélet A hazafiakat bűnösnek találták. A másodfokú ítélet enyhébb, de így is vérlázító! Budaházy Györgyre 6 évet róttak ki, ezenkívül 5 évre eltiltották a közügyektől. Somogyi Józsefre 5 és fél évet. Szász Endrére 5 évet és kiutasítást. Szücsi Frigyesre 5 évet. Molnár Csabára 5 évet. Piller Gergelyre 2 évet. Tián Csabára 5 évet. Nagy Zoltánra 5 évet. Fábián Róbertre 5 évet. 9:24 Megtelt a tárgyalóterem, Szász Endrét  vezetőszáron vezették be fogvatartásából. Kezdetét vette az ítélethirdetés. 9:10 Számos közéleti szereplő megjelent a tárgyaláson. A teljesség igénye nélkül: Gaudi-Nagy Tamás, Morvai Krisztina, Csókay András, Földi László, Drábik János, Kondor Katalin, Toroczkai László, László Attila, Sziva Balázs, Ágoston Balázs, Skrabski Fruzsina, a HVIM vezetői, Barcsa-Turner Gábor és Kónyi-Kiss Botond. A legidősebb támogató egy 93 éves asszony, ő is ott van, és kiáll Budaházyék mellett! A jelenlevő sokaság jelenleg a bíróság épületén belül, a tárgyalóterem előtt várakozik. Budaházy Györgyöt a tömeg nagy tapssal fogadta. 8:45  Hiába hétköznap reggel kezdődik meg az ítélethirdetés, valóságos tömeg jelent meg. 8:40  Morvai Krisztinát is sikerült megszólaltatnia a Pesti Srácoknak: Morvai Krisztina, volt EP képviselő is kifejtette véleményét, kiemelte azt, hogy közel 40 éves praxisa alatt nem találkozott még olyannal, hogy az ügyészség, akinek a vádat kellene képviselnie, zaklatásnak minősít egy ügyet, majd a bíró jogkörét meghaladva terrorcselekménnyé minősíti azt. Ez önmagában elegendő a hatályon kívül helyezésre Morvai szerint. “Az ügy vérzik a törvénysértésektől” A háziőrizetekkel és az előzetesekben töltött idővel Budaházy már legalább 6 év büntetést töltött le. Ez annak függvényében is megdöbbentő, emeli ki Morvai, hogy ennyi időt emberölésért szoktak adni. “Igazi terrorcselekmény Magyarországon 2006 őszén történt” – utal Morvai a gyurcsányi rendőrterrorra. “Ez ellen az igazságtalanság ellen fel kell lépni! (…) Kérek mindenkit, hogy írja alá a petíciót!” 8:25 A Pesti Srácok élőben közvetít a helyszínről: “Azok a bizonyítékok melyekkel minket el akarnak ítélni törvénysértőek” – emelte ki Budaházy. 8:10 Megérkezett Budaházy György. A jelenlévők tapssal köszöntötték. 7:30 Másfél órával az ítélethirdetés előtt megjelent a rendőri készültség. Forrás: Szent Korona Rádió info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató

Vérlázító ítélet született – köztársasági elnöki kegyelmet Budaházynak és társainak!

Budaházy György 6 év fegyházbüntetést kapott! Két vádlottra 5 év 6 hónap fegyházat, öt vádlottra 5 év fegyházat, egy vádlottra két év fegyházat, és egy vádlottra 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönt szabtak ki. Összesen 45 év 6  hónap szabadságvesztés a tíz hazafira. Hat elítélés (közte Budaházy Györgyé) jogerős, négy elítélésnél még harmadfokú eljárás jön. Elég volt! Mutassuk meg, hogy sokan vagyunk és nem tűrjük az igazságtalanságot!  Kérjük, írják alá a petíciót! Köztársasági elnöki kegyelmet Budaházy Györgynek és társainak! info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató

Moys Zoltán – rendező, producer kiállása Budaházy György és társai mellett

Moys Zoltán – rendező, producer gondolatai Budaházy György és társaival szembeni jogi meghurcoltatások kapcsán.  Kérjük, írják alá a petíciót! Köztársasági elnöki kegyelmet Budaházy Györgynek és társainak! https://youtu.be/2wNZoN5DIp8 info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató

Március 9-én lesz ítélethirdetés a Budaházy / Hunnia-perben

A tárgyalás napja: 2023. március 9., Gyülekező a bíróság előtt: 8:00-tól Kezdés: 9:00 Helyszín: Fővárosi Ítélőtábla, 1027 Budapest, Fekete Sas u. 3. I. em. Facebook esemény: Bud4házy / Hunnia-per ítélethirdetés | Facebook Minden jóérzésű és aggódó honfitársunkat szívesen látjuk! Legyünk minél többen az eseményen! Regisztráció nem szükséges!   Kérjük, írják alá a petíciót a köztársasági elnöki kegyelem érdekében! info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató

Hunnia-portrék, 5. rész: erdélyi gyógytornász és bioméhész, akit terrorváddal 12 évre küldenének fegyházba

Fábián Róbert Zoltán és felesége, Hajnalka egyelőre bele sem gondolnak abba, mi lesz akkor, ha egy hét múlva a Fővárosi Ítélőtábla bírája is elítéli Róbertet, és le is tartóztatják. A VIDEÓ IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL Nyolc éves fiuk a mai napig nem tudja, mi történik, édesapja miért ment el tőlük egy éve hosszú hónapokra. Kegyes hazugsággal próbálták védeni: “apa külföldön dolgozik”, majd a házi őrizet idején kínosan kibúvót kerestek minden alkalommal, ha Apor szeretett volna elmenni édesapjával focizni a pályára, vagy moziba, kirándulni. “Nem törhettük össze a lelkét. Hogy magyarázod meg egy 7 évesnek – annyi volt akkor –, hogy az apjára azt mondják, terrorista, és olyan hosszú időre börtönbe akarják csukni?” – kérdezi Róbert. Lányuk már tizenéves, kamasz – őt annyira megviselte, amikor az első fokú ítélet kihirdetése után hiába várták haza apát, csak anya jött, hogy magába fordult, megbetegedett, állandó fejfájás gyötörte. AZ ERDÉLYI CSALÁD ÉLETE KÁLVÁRIA AZ ELMÚLT MÁSFÉL ÉVTIZEDBEN Hiába sikeresek a szakmájukban – elismert gyógytornászok, akikhez távolról is érkeznek gyógyulni vágyó betegek –, hiába a szép család, a családi gazdaság, bioméhészet, ha a bíró úgy dönt és nem jön megváltó kegyelem, mindenüket elveszíthetik. Úgy is, hogy a három cselekményből, amellyel Róbertet vádolják, egy még az ügyészség szerint is csak zaklatás, egy cselekmény pedig még a vádhatóság szerint sem valósult meg, csupán terv volt és az is maradt. Az állítólag tervezett robbantásról egy olyan tanú beszélt a nyomozóhatóságnak, aki a semmiből tűnt elő hat órányi hangfelvétellel, és aki azóta meg is halt, így mind a kiléte, mind a felvétel keletkezésének körülményei örökké tisztázatlanok maradnak. Ebben a vádpontban a két másik vádlott egyébként már kegyelmet is kapott, így Fábián Róbert Zoltán egyszemélyes terrorcsoport maradt. Első fokon az Ignácz György vezette büntetőtanács 12 év fegyházra ítélte, az ügyész pedig súlyosításért fellebbezett. Fábiánék, akkor még csak Róbert és Hajnalka házaspárként a kétezres évek elején költöztek Nagyváradról előbb Budapestre, majd később Tiszafüredre. Közös hivatásukat követték, olyan munkahelyet kerestek, ahol mind a ketten el tudtak helyezkedni gyógytornászként. Előbb egy budapesti kórházban, később a Tisza-tó partján dolgoztak, ahol egy rendelőintézetben várták őket tárt karokkal. Még albérletben laktak, amikor megszületett Boglárka. Édesanyja a picit dajkálta, Róbert pedig kerékpárral a munkahelyére tartott, amikor kommandósok leteperték, majd elhurcolták. Másnap maszkos kommandósok albérletüket és az építkezést is átkutatták, amit Hajnalka a kicsivel a karján nézett végig és semmit nem értett az egészből. Hetek teltek el, amíg nem beszélhettek. Róbert azt mondja, akkor egy olyan rossz ügyvédet is kifogott, aki csak arrafelé tolta, hogy működjön együtt, vallja, amit kérnek tőle, még a többi védővel sem egyeztetett. Még mindig megrendül, ha visszagondol arra a szorult, kilátástalannak tűnő helyzetre: semmit sem tud a feleségéről, gyermekéről, csak azt, hogy messze a család, Erdélyben, itt nincs senkijük. Ahogy ő sem, felesége sem tud kire számítani. Nem tudott kitől bátorítást, tanácsot kérni. Azt volt az egyetlen esély, hogy valami változzon, hogy valamit egyáltalán tenni tudjon, ha vall. Azt mondták, hogy mindent tudnak, meg hogy van kamerafelvétel, amin látszik, hogy én Molotov-koktélt dobok – dehogy volt. Nem volt, nem is lehetett semmi ilyen. Azt is mondták, hogy a többiek már vallottak. Én azt sem tudtam, kik a többiek, sokakat nem is ismertem még akkor azok közül, akikkel vádlott társak lettünk – mondta. Beismertél olyat, amit nem követtél el? – kérdeztem Róbertet. Bármit. Azt mondták, hogy akkor hazamehetek, és egyébként meg a feleségem is a kislányom már kint várnak. Akkor azt gondoltam, majd ha kint leszek, visszavonom a vallomást és tudunk lépni, bebizonyítani az igazunkat. Ennek ellenére a mai napig visszahallom a tárgyalótermekben, hogy én bevallottam – mondta Róbert. Vallomását valóban vissza is vonta, ezért minden olyan kedvezményt elveszített, ami a beismeréssel járt volna. Mégis, a többi vádlottal szemben hivatkozik a vád Fábián Róbert beismerő vallomására. Ez a teher, hogy saját helyzetén is rontott, sőt, másoknak is árthatott ez az ominózus, egyébként kétes módon kikényszerített vallomás, még nehezebbé tette az elmúlt 14 év elviselését, amelyben olykor letartóztatásban, tehát börtönben, olykor házi őrizetben, olykor meg lakhelyelhagyási tilalom alatt állt. Amikor másfél évig volt otthon a négy fal közé zárva, gyógytornászként nem tudott dolgozni, egy fizetésből pedig lehetetlen lett volna megélniük. Egy kis családi gazdaságot is felépítettek, apró jószágokkal, főleg nyulakkal és méhészkedni kezdtek. A fedelezést, pergetést már Bogi is megtanulta. Tavaly tavasszal aztán, amikor Róbertet újra bezárták hónapokra, a nyúlcsaládok nagy része elpusztult. Most nevelgetik, szaporítják őket újra, hogy ha nem jól alakulnak a dolgok, Hajninak két gyerekkel legyen némi keresetkiegészítése. Sokat segít a helyzet elviselésében, hogy a Fábián családban – akárcsak Tiánéknál – adott egy pozitív szemlélet, és mindig azt becsülik, amijük van. Családi együttlét tud lenni a kerti munka is. A legfinomabb étel pedig a gyerekek szerint az a pörkölt, amit apa otthon, a kerti bográcsban készít. Jó együtt csocsózni és zenét hallgatni. Azért Erdélyt, ha csak lehet, nem hanyagolják el sokáig, és utaznak, amikor tudnak. Azért is, mert a nagyszülők is ott élnek. Bogi és Apor hiába születtek már Magyarországon, ízig-vérig erdélyi gyerekek, akik imádják a hegyeket, a Hargitát az égig érő fenyőfákkal, és nem ijednek meg a medvétől sem. Róbert a negyedik védőbeszédét is elmondta ugyanabban a büntetőeljárásban, amelyben először 7 év 2 hónap fegyházbüntetésre ítélték, majd ezt az ítéletet számos bírói törvénysértés miatt hatályon kívül helyezték. Aztán egy megismételt eljárásban csaknem a dupláját mérte rá a Fővárosi Törvényszék. 12 év. Ennyi leng most a feje felett, mint egy bárd, ami napokon belül lesújthat. Csoportosan elkövetett terrorcselekmények elkövetésével vádolják, összesen három vádpontban. Ebből az első egy ceglédi tűzeset, ahol megpörkölődött a viacolor és talán egy kicsit a gyep. Érdekesség, hogy ebben a vádpontban az ügyészség is csupán zaklatást állapított meg, ám Ignácz György bíró átminősítve a vádat: ezt is terrorként értékelte, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető.  A második cselekmény a melegbár elleni támadás, amit állítólag négyen követtek el. A zavaros és ellentmondásos vallomásokból az első fokú ítéletet úgy rakták össze, hogy a négy terhelt egyike Róbert lett. Személyesen is megismerve őt, távolabb semmi sem állhatna tőle, mint az emberek elleni gyűlölet. Ő gyógyít, válogatás nélkül. Erre tette fel az életét. Fontos azt is megjegyezni, hogy még az ebben a vádpontban szereplő cselekmény esetében sem (ahogy a többiben