Kategória: Hírek

Bátor, tisztességes, példamutató, keresztényi és társadalmi akarattal egyező méltányos döntés a Budaházyéknak adott elnöki kegyelem, amely győzelem az egész nemzet számára

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2023. április 29., www.njsz.hu) 14 évvel a Budaházy György és 16 társa elleni, nemzeti ellenállási tevékenységük miatti gyurcsányi ihletésű politikai koncepciós eljárás megindulása után 2023. április 27-én Ferenc pápa katolikus egyházfő hazai útjának előestéjén dr. Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a Hunnia-per hat jogerős elítéltjének, köztük Budaházy Györgynek. Az Elnöki Hivatal aznapi közleménye szerint a „pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő  kegyelmezési jogkörével éljen, ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet.” Úgy tudjuk, hogy a Hunnia ügy jogerős elítéltjein kívül több más kérelmező is kegyelemben részesült a Szentatya látogatása kapcsán. Fotó: Kurucz Árpád A kegyelmi határozattal minden érintett elítélt esetében az államfő felfüggesztette a jogerősen kiszabott, személyenként öt és hat év közötti mértékű, végrehajtandó fegyházbüntetéseket (elsőfokon először 125 évet, majd a megismételt elsőfokon 117 évet kaptak), amelyek letöltését az idén március 9-i jogerős ítélet után az elítéltek megkezdték, mivel bár fennállt a lehetősége arra is az igazságügyi vezetésnek, hogy a már megkezdett fegyházbüntetések végrehajtását az ítéltek kérelmére félbeszakítsa, de erre nem került sor. A közügyektől eltiltás mellékbüntetés és a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alóli kegyelmi mentesítés nem történt meg. A tetemes, személyenként egyes esetekben több milliós bűnügyi költség elengedése külön eljárás függvénye. A döntéseket röviddel azok megszületése után dr. Varga Judit igazságügyi miniszter ellenjegyezte, amelynek köszönhetően mind a hat fegyházban raboskodó hazafi még a kegyelmi döntések napján este 9 óra körül szabadon távozhatott az őket fogva tartó büntetés-végrehajtási intézményekből, visszatérhettek családjaikhoz és folytathatják a bíróság szerint is társadalmilag hasznos tevékenységüket, szeretteik és hazánk boldogulása érdekében. Budaházy Györgyöt és Nagy Zoltánt a Váci Fegyház- és Börtön előtt várták szerettei sok megszabadulást ünneplővel együtt, ahonnét Budaházy György lóháton távozott, utána oldott ünneplésre került sor. A mostani köztársasági elnöki döntés nem terjedt ki azon négy vádlottra, akiknek ügyében jogerős ítélet még nem születetett, mivel esetükben ügyészi fellebbezés nyomán a másodfokú bíróság egy vádpont kapcsán bűnösséget állapított meg. Emiatt a vádlotti és védői fellebbezéseik nyomán az ügyük harmadfokra került. Ugyanakkor a mostani döntések előrevetítik azt, hogy amennyiben visszavonják a fellebbezéseiket, akkor nagy valószínűséggel az ő esetükben is rövidesen kedvező kegyelmi döntést születhet. Hála és köszönet a döntéshozóknak a megszabadult meghurcoltak, hozzátartozóik, az ügyet támogatók és minden nemzeti jogvédő nevében ! Köszönet és elismerés a hatalmas munkáért a védőknek, akik között többen a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagjai és tagjai. Álláspontunk szerint egy bátor, tisztességes, keresztényi és széles körű társadalmi akarattal egyező, a bűnüldöző, vádképviseleti és igazságügyi szerveknek ebben az ügyben megtapasztalt súlyos hibáit, kisiklásait korrigáló helyes és méltányos döntés volt a Budaházyéknak adott elnöki kegyelem, amely győzelem az egész nemzet számára, mivel sokak reményét visszaadja aziránt, hogy az állam felelős képviselői képesek és készek az ilyen szintű visszásságokkal terhelt ügyekben kiigazítást tenni, igazságot szolgáltatni. Örömteli, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudta és akarta oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit és ezért a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét. „Az igazságszolgáltatás leszerepelt ebben az ügyben” szögezte le korábban dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, amely állítással messzemenően egyetértünk. Emlékezetes, hogy a Fővárosi Ítélőtábla idén március 9-én kihirdetett és a nemrég írásban kézbesített jogerős ítélete jelentősen megteremtette a tavaly decemberben már hét vádlott részére megadott eljárási kegyelmi döntésnek a kiteljesítését, mert rámutatott arra, hogy a meghurcoltak valamennyien társadalmilag hasznos személyek, nem  veszélyesnek és cselekményeik sem voltak olyanok, hogy ilyen drasztikus büntetést indokolnának. A jogerős ítélet leszögezte, hogy „a vádlottak 14 éve állnak büntetőeljárás hatálya alatt. Egy vagy több kiskorú gyermek tartásáról gondoskodnak, állandó munkahellyel és jövedelemmel rendelkeznek, többségük családfenntartó és többen a helyi egyházközösség aktív tagjai. Életvitelükkel, büntetőeljárás hatálya alatt tanúsított magatartásukkal probléma nem merült fel.” A jogerős ítélet rámutatott továbbá, hogy „ha a büntetés nem áll arányban a bűncselekmény súlyával, az elkövetők tárasadalomra való veszélyességével, igazságtalanná válik, és a társadalmi hatását sem képes kifejteni. A vádlottak terhére rótt bűncselekmények absztrakt társadalomra való veszélyessége rendkívül magas. Ezzel szemben a cselekmények konkrét társadalomra való veszélyessége – figyelemmel az eszközcselekményekkel okozott sérelemre is – nem kirívó. Életben nem esett kár, a vagyoni kár nem jelentős. Az általuk elkövetett súlyos bűncselekményeknek az elbíráláskor nem érzékelhető a társadalomragyakorolt hatása, hiszen 14 év telt el.” Ezek a szempontok tükröződtek a tavaly decemberi, hét vádlottat megszabadító elnöki kegyelmi döntés kapcsán kiadott elnöki közleményben, kimondva, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét. Üzenetértékű volt az is ebben a közleményben, hogy sajnálatosnak nevezte az elnök, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni, továbbá „az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta.” Az is figyelemre méltó, hogy az elnök asszony felhívta a jogalkotó és jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében. Emlékezetes, hogy a megismételt eljárásban a vádlottakra összesen 117 év szabadságvesztést (Budaházyra 17 év fegyházat) kiszabó elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla egyes vádlottak egyes minősítései, illetve kiszabott büntetései tekintetében, amelyeket jelentősen enyhített. Budaházy György 6 év fegyházbüntetést kapott. Két vádlottra 5 év 6 hónap fegyházat, öt vádlottra 5 év fegyházat, egy vádlottra 2 év fegyházat, és egy vádlottra 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönt szabtak ki. Összesen 45 év 6  hónap szabadságvesztést a tíz hazafira. Mindegyik vádlott közügyektől eltiltás mellékbüntetést is kapott. Sokan bíztunk az irgalmasság és igazságosság győzelmében, és sokan sokat tettünk ezért, amely végül  bekövetkezett ! Évről-évre, napról-napra egyre többen álltak a súlyos jogi visszásságokkal (pl.: többek között kényszervallatások) terhelt Hunnia terrorper meghurcoltjai mellé. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat, mint hazafias jogvédő szervezet a Budaházy-Hunnia büntetőeljárást kezdettől fogva nemzeti jogvédő monitorozással követte, több tagja védőként eljárt és kiállt a vádlottak kegyelemben részesítése mellett 2016 óta, először közkegyelem, majd egyéni kegyelem formájában. A több mint ötven közéleti szereplőből és művészből álló, tavaly ősszel megalakult Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság, amely egy széles körű nemzeti civil összefogás keretében szorgalmazta a kegyelmi megoldást. Április 3-án a Budaházy Bizottság nyílt levélben fordult dr. Novák Katalin köztársasági elnökhöz és dr. Varga Judit igazságügyi miniszterhez Budaházyék kegyelemben részesítése érdekében felsorakoztatva a méltányossági, igazságossági

Budaházy György üzenete a fegyházból

Budaházy György a szabadsagot.com részére eljuttatott, 2023. április 24-ei üzenetét változtatások nélkül közöljük: 6 év György nap van. Kívánok boldog névnapot minden druszámnak! Nem egy ősmagyar név és bár én támogatom a magyar eredetű nevek adását a születendő magyar gyermekeknek, ezzel együtt szívesen viselem Sárkányölő Szent György nevét és igyekeztem is méltó lenni hozzá, mint ahogy a családnevemet viselő elődeimhez is. De ezen a hétvégén lesz egy, a György napnál sokkal jelesebb esemény is, hiszen 3 napra Hazánkba látogat a katolikus egyházfő, Ferenc pápa, amire elkötelezetten készülnek az állami szervek, az egyház és a hívők is. Kétségtelenül fontos esemény ez, főleg a közelünkben dúló háború és a kereszténységet fenyegető egyre súlyosabb támadások árnyékában. Érdekes egybeesés, hogy április ezen utolsó hétvégéjén az ügyünk kapcsán is van egy évforduló. Akik régebb óta követik a Hunnia-ügy fejleményeit, azok talán emlékeznek rá, hogy az ellenünk zajló koncepciós alapeljárásban született első, igazságtalan, elmarasztaló elsőfokú ítéletet hozó bírói tanács vezetője, Kenéz Andrea bírónő az ítélet írásba foglalásával annyira nem haladt 8 hónap után sem, hogy a Fővárosi Törvényszék vezetésével emiatt összekülönbözve az állását is elvesztette. 6 évvel ezelőtt, 2017. április 28-a szintén éppen péntekre esett és ez volt a bírónő utolsó munkanapja, lévén, hogy felmondási ideje április 30-ával letelt. Az írásbeli ítélet viszont ezen a napon sem volt még sehol, azt a Törvényszék kezelőirodáján nekünk megmutatni, átadni nem tudták. Mivel a bírónő ezután ítéletet már nem is írhatott alá, a hetekkel később előkerült, valaki(k) által készített elsőfokú ítélet egy nyilvánvaló utólagos hamisítás volt. Az ügyben a Nemzeti Jogvédő Szolgálat feljelentése alapján még ügyészségi vizsgálat is indult, aminek sajnos inkább az elkenés, mint a kinyomozás lett a végkifejlete (szokás szerint). Valójában már ekkor, 2017. ezen áprilisi utolsó hétvégéje után meg kellett volna szűnjön velünk szemben az eljárás az elsőfokú ítélet hiánya miatt, de sajnos nem ez történt, még 6 év szenvedés várt ránk. Vajon most újabb 6 év vergődés és meghurcoltatás után a Szentatya idei, április végi látogatása hoz-e számunkra börtönben sínylődő hazafiak számára örömhírt a szabadulásról és teljes kegyelmi mentesülésről ezen gyurcsányi koncepciós csapdaeljárásból? Meghallgatásra talál-e sokak kívánsága és imája? Ennek reményében kívánok minden Jézus-hitű honfitársamnak lélekemelő, hitet erősítő együttlétet a hétvégi pápalátogatás minden eseményére és komoly külföldi és hazai globalista nyomás alatt álló Hazánknak további felemelkedést és szabadságot. Budaházy György 2023. április 24. György nap info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató

Egy LMBTQ-rendezvény elleni tiltakozás miatt vehetik újra elő Budaházy Györgyöt

A „Szivárvány Szakkör” megzavarása kapcsán csoportosan elkövetett, közösség tagjai elleni erőszakkal gyanúsítja a rendőrség Budaházyékat. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd lapunknak hangsúlyozta: a Háttér Társaság rendezvénye éppen a gyermekek LMBTQ-propagandával történő megismertetése volt, amelyet mára a magyar jogszabályok – az Alaptörvénnyel együtt – tiltanak. Még nem hozott döntést Budaházy György és vádlott-társainak kegyelmi ügyében Novák Katalin köztársasági elnök. Ismert, az államfő tavaly decemberben részesítette elnöki kegyelemben a Hunnia-ügy hét vádlottját, jelezve egyben, hogy a jogerős ítélet után határoz a többi tíz vádlott kérvényéről. A terrorizmussal vádolt Budaházyék perében a Fővárosi Ítélőtábla március 9-én mondta ki a másodfokú ítéletet, jelentősen enyhítve az első fokon tavaly márciusban kiszabott, egyes vádlottak esetében több, mint tíz évnyi szabadságvesztéseket. Budaházy első fokon tizenhét év fegyházat kapott, amit azonban másodfokon hat évre mérsékeltek. A bíróság többek között kimondta, hogy a vádlottak a társadalom hasznos tagjai. A tavaly tavasszal, elsőfokú elítélése után ismét letartóztatásba, majd október végén bűnügyi felügyeletbe helyezett Budaházy Gyögy ebben az ügyben már több mint három és fél évet töltött letartóztatásban és az ítélet nyomán vissza kellett mennie a rácsok mögé, ahol a számítások szerint több, mint két évet kellene még raboskodnia.  Megvan az ítélet: hat évre csökkentették másodfokon Budaházy György büntetését, de így is börtönbe kell vonulnia Gaudi-Nagy Tamás, az ügy vádlottjainak illetve elítéltjeinek jogi segítséget nyújtó Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a Mandinernek elmondta: „Budaházyt a jogerős ítélet után először a Gyorskocsi utcába vitték, majd nemrég áthelyezték az 1956-os szabadságharc utáni megtorlás legtöbb elítéltjének fogvatartási helyszínéül szolgáló váci börtönbe. A szabadulásért kampányt indító mozgalom, a Budaházy Bizottság az Igazságtételért közel ötven neves tagja múlt héten nyílt levélben kérte a köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter közbenjárását a vádlottak kegyelme érdekében”. A levél aláírói között olyan nevek vannak, mint Csókay András idegsebész professzor, Döbrentei Kornél író, Schiffer András, az LMP volt elnöke vagy Szikora Róbert zenész, az R-GO zenekar frontembere. Időközben a napokban a Hunnia ügyben jogerősen elítélt hat személy megkapta a bíróság felhívást a több mint 14 éve zajló eljárásban felmerült, rájuk eső, személyenként több millió forintot kitevő bűnügyi költség 15 napon belüli megfizetésére – tájékoztatott Gaudi.  Azonban könnyen lehet, hogy Budaházynak nem csak ezzel az üggyel, hanem egy másik eljárással is foglalkoznia kell majd a jövőben, mivel a rendőrség egy négy évvel ezelőtti ügy kapcsán is meggyanúsította. Az LMBTQ propaganda ellen már a kétezres években is többször felszólaló Budaházy és társai 2019 júliusában szerettek volna részt venni és elmondani véleményüket a „Pride Hónap” keretében, a Háttér Társaság irodájában, Szivárvány Szakkör néven meghirdetett, elvileg nyilvános rendezvényen, ám oda nem engedték be őket. Kisebb vita után ezért csak egy „Tiltsák ki az LMBTQ-propagandát az iskolákból!” molinót feszítettek ki a bejáratnál, végül békésen távoztak. A Háttér Társaság azonban feljelentést tett ellenük. Kétszer is újraindult az eljárás Gaudi-Nagy Tamástól közölte: a feljelentést a rendőrség először elutasította, de az a Háttér Társaság panaszára újraindult. Ezt egy újabb eljárás-megszűntetés, majd egy megismételt panasz hatására újabb nyomozás követte a Fővárosi Főügyészség utasítására. Ennek eredményeképpen tavaly májusban csoportosan elkövetett, közösség tagjai elleni erőszak bűntettével gyanúsították meg Budaházyt és két társát. Ez a bűncselekmény kettőtől-nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. Gaudi lapunknak jelezte, hogy egy hónappal ezelőtt az ügyben benyújtottak egy alapos megszüntetési indítványt és a két másik gyanúsított írásbeli vallomásait. A rendőrség azt jelezte feléjük, hogy tanulmányozzák az indítványt. Ezzel együtt az ügyvéd információi szerint nem kizárt, hogy a rendőrség vádemelési javaslattal akarja továbbítani az iratokat az ügyészségnek. „Bízok azonban abban, hogy a szakmaiság végül felülkerekedik és megszüntetik ezt a képtelen eljárást” – fogalmazott az ügyvéd. Az indítványban Gaudi-Nagy Tamás felhívja a figyelmet: a vallomások alapján a gyanúsítottak semmilyen bűncselekményt nem követtel el, magatartásuk nem tekinthető sem erőszakosnak, sem kihívóan közösségellenesnek. A jelen büntetőeljárás alapjául szolgáló tényállás, amely gyakorlatilag a jelenlévők vitája volt, alapvetően azért történt meg, mert  a Háttér Társaság tagjai korlátozták a gyanúsítottak és több, jelen lévő más személy alkotmányos jogát a vélemény-nyilvánításhoz egy nyilvánosan meghirdetett rendezvényen. Miről is szólt volna a rendezvény?  A valós történeti tényállás szerint a helyszínen az egyik szervező, az eseménynek helyt adó ingatlant magában foglaló társasház utcai bejáratánál elállta az utat és megtagadta a gyanúsítottak és velük együtt más személyek beengedését, mondván, hogy „nem értenek egyet a rendezvény céljaival”. Gaudi szerint fontos kiemelni, hogy rendezvény meghirdetésében nem szerepelt, hogy nem lehet kritikai véleményt megfogalmazni és az előzetes regisztráció sem volt kötelező. Ebből jogi és erkölcsi természetű vita alakult ki a szervező és a gyanúsítottak valamint más személyek között, amelyek eredményeképpen a gyanúsítottak be sem jutottak a rendezvényre – fogalmazott beadványában az ügyvéd. Gaudi szerint az is tévedés, hogy a gyanúsítottak és mások szervezett csoportként érkeztek a rendezvényre, nem is ismerte mindenki a másikat. Az ügyvéd hangsúlyozta azt is, hogy a Háttér Társaság rendezvénye éppen a gyermekek LMBTQ-propagandával történő megismertetése volt, amelyet mára a magyar jogszabályok is – az Alaptörvénnyel együtt – tiltanak, a magyar társadalom pedig egyértelmű véleményt mondott róla a 2022 április 3-án tartott népszavazáson. A gyanúsítottak tehát nem, hogy nem hajtottak végre kirívóan közösségellenes magatartást, hanem egy olyan veszélyes jelenségre hívták fel a figyelmet, amely vonatkozásában később a jogalkotó gyermekeket védő korlátozásokat vezetett be – írta beadványában az ügyvéd. Forrás: mandiner.hu – Baranya Róbert info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató

Nyilatkozat a nagykárolyi román provokáció tárgyában

A „Budaházy Bizottság az Igazságtételért” a politikai ökuménia jegyében létrejött civil kezdeményezés, melynek elsődleges célja véget vetni a Budaházy Györgyöt és társait sújtó több, mint 14 éve tartó jogi meghurcoltatásnak. A húsvéti nagyhéten nyílt levélben álltunk ki a Hunnia ügy meghurcoltjainak teljes körű kegyelemben részesítése mellett. Tagjainkat a nemzeti elkötelezettség, valamint az igazság és igazságosság értékkettősének feltétlen tisztelete köti össze.  Ennek jegyében fejezzük ki felháborodásunkat Kölcsey Ferenc nagykárolyi szobrának leleplezéskor történtek kapcsán. Novák Katalin köztársasági elnök asszony beszédének megzavarása, történelemhamisító feliratok hirdetése, az egész ünnepséget végigkísérő provokatív skandálás és fütyülés méltatlan, elfogadhatatlan és vérlázító. A román politikum ismét a magyargyűlölet kártyáját veti be, most, amikor egész Európát az iszlamizálódás fenyegeti, amikor a globalizmus erői a keresztény kultúra eltörlésére törekednek, amikor Németh László intelme a középeurópai népek egymásra utaltságáról aktuálisabb, mint valaha.  Mert illúzióink ne legyenek, ehhez hasonló akció, mint amilyen Dávid Ibolya 1999-es kifütyülése is volt az aradi Szabadság szobor kiszabadításának idején, sosem spontán. A politikai számítás, ami az útszéli, szánalmas provokáció mögött áll szűklátókörű, kisszerű és nem elsősorban magyar-, hanem jövőellenes. Mert tekintetbe véve mindazt, ami tőlünk Nyugatra történik, minden jel arra utal, hogy itt Közép- és Kelet-Európában, a normalitás szigetén van esélye hosszú távon fennmaradni a római jogon, görög filozófián és keresztény erkölcsön alapuló európai kultúrának. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy köztársasági elnökünk a folyamatos kolompolás, skandálás és fütyülés közepette a helyzet magaslatán állt, tartalmas, előremutató, a rendzavarók számára is megfontolandó üzenetet hordozó beszédét végigmondta, majd a részben ellenséges tömeget el nem kerülve, annak gyűrűjében vonult el.  Bizottságunk ezúton fejezi ki tiszteletét, nagyrabecsülését és szolidaritását Novák Katalalinnal, Magyarország köztársasági elnökével. Budapest, 2023. április 13. A Budaházy Bizottság az Igazságtételért tagjai nevében is: Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője Hegedűs Loránt, a Hazatérés Temploma lelkésze info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató

Újabb közszereplők kérik, hogy Budaházy György és társai kapjanak kegyelmet

Dr. Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató és Fábry Sándor humorista is arra kéri Novák Katalint, adjon kegyelmet. Fotó: Földházi Árpád/Mandiner Egyre többen támogatják a Budaházy Bizottság nyílt levelét, melyben arra kérik Novák Katalin köztársasági elnököt és Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy Budaházy Györgyöt és kilenc társát részesítsék mielőbb teljeskörű kegyelemben, illetve „a kegyelmi eljárás esetleges további elhúzódásának esetén tegyék lehetővé a jelenleg is fegyházban sínylődő hat hazafi büntetésének félbeszakítását”. A petíció szövege szerint így lehetővé válna, hogy társadalmilag hasznos munkálkodásukat folytathassák, és „családjaik körében várhassák be a reményeink szerint mielőbb megszülető kedvező kegyelmi döntéseket”. A petíciót a hazai közélet meghatározó szereplői, politikusok, újságírók, zenészek és rendezők is aláírták. Legutóbb Dr. Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató és Fábry Sándor humorista csatlakozott az aláírókhoz.  A támogatók teljes listája: Ágoston Balázs – újságíró – Demokrata Andrásfalvy Bertalan Dr. – Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, 1990-1994 országgyűlési képviselő, 1990-1993 művelődési közoktatási miniszter Bakay Kornél László Dr. – régész, őstörténet kutató Barabás Géza – festményszakértő, galéria-tulajdonos Bayer Zsolt – publicista, tv-s műsorvezető Beke István – terrorizmusért igaztalanul elítélt erdélyi magyar hazafi Bencsik András – újságíró – Magyar Demokrata Boór Ferenc Dr. – BME tudományos munkatárs, Fejér Szövetség társelnöke, Fejér Mag Egyesület elnök Borbély Zsolt Attila – partiumi politológus, közíró Budaházy Edda – életvédő – Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom Csókay András – idegsebész professzor Döbrentei Kornél – író Drábik János Dr. – jogász, közíró Duray Miklós †  – néhai felvidéki magyar politikus Földi László – Védett Társadalom Alapítvány Franka Tibor – író, újságíró, volt polgármester Fábry Sándor – humorista Fehér Imre – a Szent László Határőr Hagyományőrző  Egyesület alapító elnöke, a Történelmi Vitézi rend  Északnyugat -Dunántúl Törzsszék törzskapitánya Fekete Gyula ifj. – közgazdász, statisztikus Füssy Angéla – újságíró – Pesti Srácok Galla János Dr. – jogász,  a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja Gaudi-Nagy Tamás Dr. – ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, 2010-2014 között országgyűlési  képviselő Gonda László – 2006-os néptribun Gőbl György – a Közhatalom Jogsértettjei Egyesületének elnöke Gyebnár László – Nemzeti Taxi vezetője Hegedűs Loránt ifj. –  református lelkész, Szabadsági téri Hazatérés templom Iványi Marcell – filmrendező Jelenczki István – képzőművész, filmrendező Kassai Lajos – lovasíjász mester, íjkészítő Kiss Gyöngyi – a Magyar Rádió volt munkatársa Kellermayer Miklós Dr. – sejtkutató professzor, keresztény gondolkodó Kondor Katalin – újságíró, a Magyar Rádió volt elnöke Korbuly Péter – Kazinczy-díjas magyar bemondó, műsorvezető, beszédtanár, színész Kőrösi Mária Dr. – egyetemi docens, a Széchenyi Társaság elnökségi tagja Kubinyi Tamás – Álmos Király Televízió főszerkesztője, műsorvezetője László Attila – Magyar Önvédelmi Mozgalom vezetője Liebmann Katalin Dr. – újságíró, szerkesztő-riporter Lovas István † – néhai író, újságíró Mároki Tibor – a Melbourne-i 56-os Bajtársi Szövetség Victoriai Csoportja nevében Mészáros Zoltán – színész, az Angyalbőrben filmsorozat volt főszereplője Mikus Márton István –  a Polgári Mulató vezetője Molnár Tamás – grafikus, az Inconnu csoport alapítója, ’90 előtti illegális ellenzéki Mónus József – távlövő íjász bajnok, íjkészítő Morvai Krisztina Dr. – jogász, egyetemi docens, volt EP képviselő Moys Zoltán – rendező, a Hazajáró dokumentum-filmsorozat rendezője Murányi Levente – ’56-os szabadságharcos Novák Előd – Mi Hazánk Mozgalom alelnöke Nyers Csaba – honfoglaláskori hagyományőrző Papp Lajos Dr. – szívsebész orvosprofesszor Patrubány Miklós – MVSZ elnöke Petrás János – zenész, a Kárpátia együttes frontembere Petrás Mária – népdalénekes Pilhál Tamás – újságíró – Magyar Nemzet Pongrácz András –  ’56-os szabadságharcos Popély Gyula – felvidéki magyar politikus Raffay Ernő Dr. – történész Schiffer András Dr. – ügyvéd, volt ogy. Képviselő Skrabski Fruzsina – újságíró – Mandiner, filmrendező Stefka István – Táncsics Mihály-díjas magyar újságíró – Pesti Srácok Szabó Veronika – énekművész Szamosi Tímea – Hír TV műsorvezető (Politikai Hobbista) Szentesi Zöldi László – újságíró, Magyar Nemzet Szent-Iványi Ágnes – Sz-I. Domokos II: VH. alatti magyar diplomata özvegye Szikora Róbert – EMeRTon-díjas magyar énekes, az R-GO együttes frontembere Szilágyi Ákos – grafikus, a Magyar Zászló Napja és a Magyar Nemzet Naptára ötletgazdája, ’56 Lángja Alapítvány elnöke Sziva Balázs – zenész, a Romantikus Erőszak együttes frontembere Szőcs Zoltán – terrorizmusért igaztalanul elítélt erdélyi magyar hazafi Szöőr Anna Dr. – pszichológus, jogász Téglásy Imre Dr. – életvédő, Alfa Szövetség Toroczkai László – Mi Hazánk Mozgalom elnöke Tőkés László – református lelkész, erdélyi politikus Varga Domokos György – író, újságíró – Szilaj Csikó főszerkesztője Vass István Mátyás – ’56-os szabadságharcos Vukics Ferenc – egyetemi oktató Wittner Mária † – ’56-os szabadságharcos Forrás: mandiner.hu info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató

14 év – Budaházy György húsvéti üzenete a Váci Fegyházból

Nagyhét van. A tavalyi Nagyhét is a rácsok mögött telt számomra. Akkor harmadszorra, idén negyedszerre kerültem ugyanabban a koncepciós ügyben igazságtalanul börtönbe. Húsvét vasárnap lesz pont, hogy egy hónapja leszek bent. Ráadásul ez a Húsvét egy újabb évfordulót is jelent, ugyanis Nagyszombaton (2023. április 8.) lesz éppen 14 éve, hogy a Hunnia ügyben az első gyanúsítottakat – későbbi vádlott- és sorstársaimat – őrizetbe vették. Tehát éppen 14 éve kezdődött számunkra ez az ügy. Elmerengtem az elmúlt napokban, hogy mi is volt a legrosszabb ebben a 14 évben és arra jutottam, hogy a legrosszabb az elpazarlódott idő. Legszebb férfikoromból vett el – részben vagy egészben – 14 évet visszavonhatatlanul ez a koncepciós eljárás. Felmérhetetlen kárt jelentenek a börtönben értelmetlenül elszálló évek, a tárgyalásokkal és a védekezéssel töltött tömérdek munkaóra. Mindezek helyett foglalkozhattam volna szeretteimmel, családom anyagi- és akár létszámbeli (újabb gyermekáldás) gyarapításával, saját életemmel és a magyarság ügyeivel. Ennyi energiával, ami erre az ügyre elment, elvégezhettem volna akár egy újabb egyetemet. Nagy igazság, hogy „ami nem öl meg, az erősebbé tesz”, de az így megszerzett erő sem képes visszahozni az elszállt időt. És eközben az ellenségeim, az ellenem munkálkodó sötét alakok folyamatosan, órabérben fizetve, hozzám képest szinte korlátlan eszközrendszerrel tevékenykedhettek. Pusztán az jelent némi elégtételt, hogy még így is csak egy törvénytelenségekkel és botrányokkal teli, rétestészta módjára elnyújtott eljárást tudtak összehozni ellenem, aminek a végére talán már ők is belefáradtak. Húsvétkor Jézus megkínzatására, kereszthalálára és feltámadására emlékezünk. De jó is lenne, ha hosszú megkínzatásunk után végre mi is szabadulhatnánk és feltámadhatnánk a börtönben való élve eltemetés poklából! Úgy érzem, hogy nincs semmi, ami kegyelmi kérvényeink pozitív elbírálását megakadályozhatná. Erre tulajdonképpen – jelentős enyhítésével és társadalomra való veszélytelenségünk kimondásával – még maga a március 9-ei másodfokú döntés is kellő alapot adott. Ez még akkor is igaz, ha a számtalan hazugságot és törvénytelenséget sajnos jóváhagyta. Mint ahogy jóváhagyta azt a további igazságtalanságot is, hogy ki vagyunk zárva azokból a kedvezményekből (feltételes szabadulás lehetősége, reintegrációs őrizet), amelyekkel a köztörvényes bűnözők vidáman szabadulhatnak jóval büntetésük letöltése előtt. Ez már csak azért is különösen fájó számomra, mert ha ez a kizárás nem lenne, Szász Endre vádlott-társam és én már a másodfokú ítélet napja óta szabadok lehetnénk, hisz annyi időt töltöttünk már letartóztatásban meg házi őrizetben, hogy büntetésünk kitöltöttnek volna vehető. Bár Jézus Krisztus halálával mindannyiunkat megváltott, én úgy gondolom, hogy ha lett is volna bűnöm, abból az elmúlt 14 év alatt eleget vezekeltem, megbűnhődtem már a múltat s a jövendőt. Jó alkalom lenne ez a Húsvét, hogy ezt a döntéshozók is belássák, és megálljt parancsoljanak végre a pazarba ment idő további folyásának. Köszönök az ügyünk érdekében tett minden mellettünk való kiállást. Köszönet ezért a Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság tagjainak és a többi köztiszteletben álló személynek, külön kiemelve Böjte Csaba testvért, aki a Nagyhét alkalmával imájával állt ki igazságtalan bebörtönzésünk ellen, ami éppen ezekben a napokban – amikor még a Váci Fegyházba való átszállítás meghurcoltatását is át kellett élnem – különösen jól esett számomra. Különös érzés azt tudni, hogy e zord falak között raboskodott előttem a kommunista diktatúra számos áldozata is, többek között Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter és Lénárd Ödön piarista paptanár. Az is közismert, hogy az 1956-os szabadságharc leverése után a politikai okból elítéltek egyik legnagyobb fogva tartó intézete volt. Hálás köszönetem minden jóérzésű embernek is, aki bármilyen módon protestált mellettünk a szabadulásunk érdekében. Ennyi jó ember kiállása és kiáltása nem maradhat visszhang és eredmény nélkül! A mielőbbi szabadulásunk reményével telve kívánok Áldott Húsvéti Ünnepet mindenkinek! Budaházy György Vác, 2023. április 5. info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató