Hunnia-per: elutasították Budaházyék indítványát, a tárgyalást elnapolták
Csaknem teljesen megtelt a tárgyalóterem a Hunnia-ügy soron következő másodfokú tárgyalásán. Fotó: Magyar Jelen Budaházy György bevezetőjében csatlakozott a védői által megfogalmazott kizárási indítványhoz, miszerint a korábban eljáró Ignácz bíró súlyosan elfogult volt vele szemben, többször is lekezelő és személyeskedő stílusban beszélt a vádlottakkal. Fotó: Magyar Jelen A kizárási indítvány elfogadásának esetén a Fővárosi Ítélőtáblát kizárták volna a döntéshozatalból összeférhetetlenség miatt. Itt érdemes visszaemlékezni Budaházy néhány hónappal ezelőtti soraira, amit Ignácz György kinevezése után tett közzé. “Vagyis hogy egyértelmű legyen mindenkinek: az a bíróság, aki az Ignácz ellenünk hozott elvakult ítéletével kapcsolatos másodfokú eljárást másfél hónap múlva le kívánja folytatni, az olyan jó “szakembernek” ítélte meg őt, hogy már fel is vette a soraiba. Ezzel ez az eljárás már végképp egy kész tragikomédiává vált. Hogy számíthatnánk így tisztességes jogorvoslatra? Még jó, hogy nem maga Ignácz az első fok után a másodfokú bírónk is. Bár ezek után ez már csak merő formalitásnak tűnik. Nem volt elég a nyomozás során elkövetett számtalan rendőri meg ügyészi jogsértés, az ezen eszközökkel való évekig tartó előzetes letartóztatás? Nem volt elég, hogy az ezekben érintett ügyészség képviselte ellenünk a vádat? Nem volt elég, hogy az ügyészség nevében eljáró Prancz Balázs ügyész számítógépén született az ítélethirdetés napját is tartalmazó bírósági jegyzőkönyv az alapeljárás során, amire a mai napig nem adtak magyarázatot? Nem volt elég, hogy ennek ellenére azért továbbra is ez az ügyész képviselte ellenünk a vádat és az arcunkba vihoghatott a megismételt eljárás során is? Nem volt elég, hogy a 2016-os első igazságtalan ítéletünk után újra börtönbe hajítottak? Nem volt elég, hogy ezen ítélet írásos indoklása nyolc hónap alatt sem készült el, majd ezután mikor már nem is készülhetett volna, két hét alatt összeütöttek egy teljesen megalapozatlan, borzasztó egyoldalú verdiktet? Nem volt elég, hogy az ebben a folyamatban ténykedő bíró ezután szintén “felbukva”, ma már a Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese? Nem volt elég, hogy mivel az összetákolt ítéletet hatályon kívül kellett helyezni, újra járhattunk évekig ráadásul ugyanarra a Fővárosi Törvényszékre megismételni az egész eljárást, ahol az új bíró (Ignácz) felettese a régi bíró lett? Nem volt elég, hogy 2022-ben egy több szempontból még igazságtalanabb ítélet született ezután, mikor is újra börtönbe vetettek? Most még ahhoz is asszisztáljunk, hogy a másodfokon ott liheg a sarkunkban az a bíró, aki az első fokon elítélt? Elnök Asszony, Miniszter Asszony! Kérjük, adjanak helyt a kegyelmi kérvényeinknek, mert másban már nem látunk kiutat! És valaki mondja már meg, hogy mi folyik itt?” Nem adtak helyt a kizárási indítványnak Az indítványt elutasították, a tárgyalás érdemi része ezt követően kezdődött. Budaházy számos bizonyítási indítvány előterjesztésével is élt, észrevételei szerint az előző bíróság sok tanút nem kutatott fel, nem kérdezte meg őket érdemben, így ezt most maga tette meg. Budaházyhoz a többi vádlott is csatlakozott abban az indítványban, ami a koronatanú meghallgatására irányul, ugyanis a védelem szerint a meg nem nevezett személy több alkalommal egymásnak ellentmondó nyilatkozatot tett, ráadásul az elsőfokon a vádlottaknak nem volt lehetősége kielégítő formában kérdezni tőle, csak a bírónak állt rendelkezésre, aki nem rendelt el szembesítést. Fotó: Magyar Jelen A tárgyalásnak Török Zsolt elnapolással vetett véget. A vádat képviselő ügyvéd a bizonyítási indítványok elutasítását kérvényezte – ezekről pénteken fog döntés születni. “Mióta házi őrizetben vagyok, egy gyors reggeli tornát leszámítva az egész napomat a számítógép előtt töltöm, és annyit mondhatok, hogy nem adom fel, nem adjuk fel, harcolni fogunk az igazunkért és a jogszerű, tisztességes, elfogulatlan bíráskodásért” – mondta a helyszínen lapuknak Budaházy. A tárgyaláson több közéleti személyiség, országgyűlési képviselő jelen volt. Novák Előd azt emelte ki, hogy a baloldali kormány bukása után évtizedekkel még álmában sem gondolta volna, hogy nem zárják le ezt az aktát a hazafiaknak kedvező ítélettel. A Mi Hazánk alelnöke szerint lehet hivatkozni a bíróságok függetlenségére, de ahogy eddig is politikai ügy volt, úgy ezután is “csak” politikai többség, akarat kellene ahhoz, hogy a 2006-os hősök kálváriája véget érjen. YouTube-csatornánkon hamarosan helyszíni videóval jelenkezünk! Forrás: Magyar Jelen info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató
Terroristának bélyegezték, elismert történész lett
Nyolc vádpontból négy alól már felmentették, mégis 8 évre fegyházba küldené a bíróság legalább is az első fokú ítélet szerint dr. Sz. Frigyest, a Hunnia-per negyedrendű vádlottját. Budaházy György kedvezménnyel sem szabadulhatna. A most 37 éves régész-történész a terrorper legfiatalabb terheltje, még alig 20 éves volt, amikor részt vett a nemzeti ellenállásban, a szemkilövéseket legalizáló Gyurcsány-kormány elleni tüntetéseken és 22, amikor kámzsás kommandósok “veszélyes terroristaként” elhurcolták. Dr. Sz. Frigyes eddigi élete csaknem felét kiteszi a rendkívül hosszúra nyúlt és még mindig folyamatban lévő büntetőeljárás, amely idő alatt hol letartóztatásban, hol házi őrizetben volt, hol pedig a lakhelyét nem hagyhatta el. A börtönben készítette diplomamunkáját, házi őrizetben írta a doktoriját és a hazai örökségvédelem egyik ismert, elismert tagja lett. Múzeumpedagógus feleségével, Zsuzsannával már az eljárás alatt ismerkedtek meg, házasodtak össze és két gyönyörű gyermekük született. „Az egyik őr a zárkámhoz lépett és a nevemet mondta és felálltam, mondtam itt vagyok. De hát ide az van írva, hogy veszélyes reagált értetlenkedve” meséli. 2009-ben, amikor őrizetbe vették, tréfának gondolta, míg nem csattant a csukóján a bilincs. Aztán tíz hónapra előzetes letartóztatásban talált magát. Egyetemista volt, záróvizsgáira, diplomamunkájára készült, ami nem volt könnyű úgy, hogy a letartóztatás szigorú szabályai mellett könyvekhez sem jutott könnyen. „Az élelmiszercsomagom nagy részét könyvek tették ki. ha jól emlékszem, talán 5 kiló lehetett a havi csomag, amit beküldhetnek a hozzátartozók. A többiek csodabogárnak is néztek, Hogy az én csomagomban mindig főleg könyvek voltak” meséli. Vizsgáit később sikerrel abszolválta, majd évekkel később a doktorit már házi őrizetben szerezte meg. A régész szakmában már fiatalon hírnevet szerzett, megjelent könyve, fontos szakmai publikációi, konferenciákon adott elő – már amikor el tudta fogadni a felkérést mert nem állt éppen olyan kényszerintézkedés alatt, ami kizárta a lehetőséget. Egyszóval megtanult együtt élni a folyamatos bizonytalansággal, a logisztikai nehézségekkel. Azt mondja, volt olyan év, hogy annyi tárgyalási napot tartottak, nem nem volt elég a szabadsága. Zsuzsával, aki múzeumpedagógus, már úgy ismerték egymást, hogy Frici gyanúsítottja volt a Hunnia-ügynek. Elfogadta az az ezzel járó nehézségeket, akkor is, amikor feleségül ment hozzá. Azt mondja, nem volt mindig ilyen erős, mint amilyennek most látom. „Amikor letartóztatták, még csak ketten voltunk ugyan, de nagyon nehezen birkóztam meg a mindennapokkal, lefogytam, sokat betegeskedtem. Az nagyon megviselt” – meséli. Megjegyzi, hogy kettejük közül Frici viseli jobban a perrel járó megpróbáltatásokat. Ő az erősebb, az optimista, aki nem engedi, hogy megtörje a hosszú szabadságvesztéssel fenyegetettség. Idő közben amennyire csak tudták próbálták kizárni az életükből a terrorpert és csak annyit foglalkozni azzal, amennyit muszáj. Frici azt mondja, az egyik legnagyobb veszteség, amit semmivel sem lehet pótolni, hogy első gyermekük, Rozi születésénél nem lehetett ott. Apás szülést terveztek. Ő éppen lakhelyelhagyási tilalom alatt állt. Nem hagyhatta el a falut, ahol élnek. Hiába kérte a bíróságot, hogy felesége mellett lehessen, addig húzták a döntést, míg fél nappal lekéste kislánya világra jöttét. Még ha szerencsés is abból a szempontból, hogy szakmai előmenetelét, sikereit nem gátolta az ügy és családot is tudott alapítani az évek múlásával egyre jobban belefárad a szélmalomharcba. „Nekik ez egy csiki-csuki játék, nekünk meg az életünk megy rá” – mondja. Míg Zsuzsa a gyerekekkel a szobájukban játszik, az eljárásról kezdünk beszélni: az akkori politikai környezetről, koronatanúról, kihallgatásokról és nyomásgyakorlásról és bírói szabadságról, amely úgy válogathat a bizonyítékok között, mit vesz figyelembe és mit zár aki, ahogy neki tetszik. Felidézzük, milyen cinikus megjegyzéseket tett a tavaly februári ítélet hirdetéskor Ignácz György bíró, arról, hogy a vádlottak koncepciós pernek tartják az ellenük zajló eljárást. „Nyilván nem úgy zajlik egy ilyen büntetőper mint az ötvenes évek koncepciós perei, de tökéletesen visszakövethető, hogy miután az akkori politikai vezetés teljesen nyíltan kommunikálja, hogy ők terroristák, ennek a bizonyítására mennek rá a hatóságok. Jön egy-egy nyomozó, ügyész, aki túlkompenzál és összeáll ez a terrorlufi” – véli Sz. Frigyes. Felidézi, hogy legutóbb az ítéletnél súlyosbító körülménynek számított, hogy a 2006-os eseményekkel párhuzamba állították mindazt, amivel őket vádolják. Ennek ellenére újra kimondja, hogy az ő értékítélete szerint lábtörlő megperzselődése, vagy kisebb tűzkárok sehol nincsenek ahhoz képest, hogy 2006-ban véresre verhettek rendőrök békés tüntetőket, kilőhették emberek szemét, karlapozhattak, üthettek-rúghattak védtelen embereket. Ehhez képest a 2006-os eseményeknek a mai napig nem lettek érdemi következményei, őket pedig megkérdőjelezhető bizonyítékok alapján első fokú eljárásban már kétszer a legsúlyosabb terrorbűncselekmények miatt ítélték el. Történt ez úgy, hogy a koronatanú esetében véleményük szerint vallatása során nyomásgyakorlás történhetett. Bár például rá vonatkozóan is ellentétesen vallott a nyomozati szakban tett vallomásaihoz képest – kimondta, hogy Sz. Frigyes olyan helyszínen jelen sem volt, amiért egyébként még mindig elítélték. Mert a bíró úgy döntött, hogy a nyomozati szakban tett vallomásokat fogadja el és a bírósági szakaszban tett vallomást kizárja, vagy épp figyelmen kívül hagyja. „Számtalan ilyen anomáliát már nem is lehet tisztázni. Az ominózus koronatanú agyvérzést kapott, az az ember, aki körbehaknizta a sajtót és aki által elmondottakat, általa átadott hangfelvételeket döntő bizonyítékként értékelik, meghalt, ahogy a védelem egy fontos tanúja is. És akkor több olyan vádpont van, amelyben egyetlen tanú, a már ki sem hallgatható koronatanú vallomása alapján született az ítélet” – részletezi Sz. Frigyes, miért is kellene leginkább hatályon kívül helyezni újra az első fokú ítéletet. Csakhogy közben ilyen körülmények mellett azt már megismételni sem igazán lehetne. Még az a szerencse, hogy a gyerekek még kicsik és semmit nem fognak fel ebből az egészből – térünk vissza újra a családi ügyekhez, miközben Nándi, aki épp az imént szaladt oda édesapjához, annak nyakába csimpaszkodik. „Úgy nevelem őket, hogy a rendőr jó, őbenne megbízhatnak, a rendőr vigyáz ránk, a biztonságunkra. És akkor netán meg kell éljék, hogy a rendőrök elviszik apát. Nem is tudom, ha nagyobbak lennének, hogyan magyaráznám el nekik ezt az egészet. Mert végső soron ők, a gyerekek sérülnek ebben leginkább” -mondja Frici. A Hunnia-perben éppen ma kezdődik a másodfokú büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán. Az ügyészség a legtöbb vádlott esetében súlyosbításért fellebbezett. Közben a 17 vádlott közül hétnek az irreálisan elhúzódó eljárásra hivatkozva kegyelmet adott Novák Katalin köztársasági elnök. Tíz vádlott kegyelmi kérelme, köztük dr. Sz. Frigyesé még elbírálásra vár. Forrás: pestisracok.hu info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató
Elkezdődött a Budaházy-ügy másodfokú büntetőpere a Fővárosi Ítélőtáblán (Videóval frissítve!)
Szerdán reggel elkezdődött a Hunnia-per másodfokú büntetőpere a Fővárosi Ítélőtáblán. Tízen ülnek a vádlottak padján, miután hét vádlott Novák Katalin köztársasági elnöktől az év elején kegyelmet kapott. Az anomáliákkal terhelt alapeljárás után, megismételt elsőfokú eljárásban még együttesen a 17 vádlottat 117 év fegyházbüntetésre ítélte, a 10 vádlottra 102 év maradt… Ami egy 10 év 3 hónapos átlag fejenként. Budaházy Györgyöt összesen 17 év fegyházra, melyből feltételesen sem szabadulhat. Budaházy és védője a Fővárosi Ítélőtábla kizárását kérte, arra való hivatkozással, hogy az első fokon ítélkező bíró nem sokkal az ügyben kihirdetett ítélet után a Fővárosi Ítélőtáblára került. A kizárási indítványhoz a védők többsége csatlakozott. A VIDEÓ IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL! Budaházy György és nyolc társa már maguk érkeztek a tárgyalásra, miután már mindannyian enyhébb kényszerintézkedés, lakhelyelhagyási tilalom vagy bűnügyi felügyelet alatt állnak. A harmadrendű vádlottat bilincsben, vezetőszáron hozták a bv őrök. Sz. Endre az utolsó, aki szökés-elrejtőzés veszélye miatt letartóztatásban van. A tárgyaláson a családtagok mellett több szimpatizáns is megjelent. Itt vannak továbbá Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, valamint a Mi Hazánk két politikusa, Toroczkai László és Novák Előd. A Hunnia-ügyet itt a Fővárosi Ítélőtáblán Török Zsolt bíró vezette büntetőtanács tárgyalja, a tanács tagjai továbbá Szabó Éva és Mészáros László. Érdekesség, hogy két nagy port kavart, kiemelt büntetőügyben is ítélkezett korábban ez a büntetőtanács. Az egyik Biszku Béla véres kezű belügyminiszter büntetőügye, aki végül az ítélőtábla hatályon kívül helyező döntésének köszönhette, hogy elkerülte a felelősségre vonást. A másik a 2006-os rendőrterrort levezénylő rendőri vezetők büntetőpere, amelyben Gergényi Péter 400 ezer forint pénzbüntetést kapott, több rendőri vezetőt pedig felmentettek. A tárgyalás kezdetén Budaházy György védője azt indítványozta, hogy zárják ki a Fővárosi Ítélőtáblát az ügyből. Az elsőfokú ítéletet hozó bíró, szinte az ítélethirdetés után azonnal a Fővárosi Ítélőtáblásra került. Ebben az esetben a legtermészetesebb lenne, hogy nem tárgyalják ezt az ügyet, az elfogultság, összeférhetetlenség látszatát is kerülve – mondta Szikinger István. Hozzátette, példa is volt erre a hazai joggyakorlatban, a Koszi-klán ügyében, ahol ítélkező bíró arra a bíróságra került, ahol a büntetőper folytatódott volna, ezért a Koszi-klán ügyét végül másik bíróság tárgyalta másodfokon. Szikinger István védői indítványához a legtöbb védő és vádlott is csatlakozott. Sz. Endre azt is megjegyezte, hogy a tanácsvezető bíró ráadásul kényszerintézkedés tárgyában eljárt már ebben az ügyben. Erre Török Zsolt bíró megjegyezte, hogy a jogszabály csak azt zárja ki, hogy nyomozati szakban eljáró bíró nem tárgyalhat később az ügyben, a vádemelés utáni időszakra ez már nem vonatkozik. Azt az indítványt, hogy függessze fel az eljárást és az Alkotmánybíróság álláspontját kérje elutasította. Budaházy György külön indítványt nyújtott be az eljárás felfüggesztésére, írásban beadott jogi elemzéssel az európai unió terrorizmusról szóló kerethatározatáról, amelybe álláspontja szerint nem fér bele a jelen ügy. Szikinger István az indítvány kapcsán megjegyezte, nem lehet a végtelenségig kiterjeszteni egy alapvetően emberélet ellenes cselekményekre hozott törvényt, mert a súlyát, jelentőségét veszíti. Török Zsolt tanácsvezető bíró az indítvány elutasítását követően felhívta a felek figyelmét, hogy a továbbiakban ebben a kérdésben ha akarnak az Európai Bírósághoz fordulhatnak, egyébiránt a fellebbezésnek helye nincs. Budaházy György több bizonyítási indítványt is előterjesztett. Új tanúk idézését kérte, akiket az előző bíróság nem kutatott fel, ő tette meg az elmőlt hónapokban. Ezek a tanúk fontos információkkal rendelkeznek az egyes vádbeli cselekményekről, egyértelműen cáfolni tudna vádbeli ténymegállapításokat. Indítványozta a Broadway jegyiroda kapcsán több fényképfelvétel az ügy tárgyává tételét, amelyek bizonyító erejűek szerinte ebben a vádpontban és egyértelműen megdöntik a koronatanú szavahihetőségét. A legjelentősebb indítvány ennek a bizonyos koronatanúnak az idézése és meghallgatása, aki agyvérzést kapott. Korábbi vallomásai ellentmondásosak voltak. Az elsőfokú tárgyalás során csak a bíró hallgatta ki, a vádlottak kérdéseket sem tudtak feltenni, mivel a négyszemközti háznál történt kihallgatásról előtte két nappal kaptak tájékoztatást. A bíró a szembesítéseket sem rendelte el. Ezt szeretnék korrigálni a koronatanú idézésével, amely indítványhoz a többi vádlott is csatlakozott. Török Zsolt tanácsvezető bíró a szerdai tárgyalást elnapolta. A bizonyítási indítványokról, melyek elutasítását kérte a vád képviselője, a pénteki napon dönt. Forrás: pestisracok.hu – Füssy Angéla info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató
Az Európai Bírósághoz irányította Budaházy Györgyéket a tanácsvezető bíró
Budaházy György és társainak másodfokú büntetőpere a Fővárosi Ítélőtáblán szerda reggel kezdődött. A Hunnia-per mostani tárgyalásán tíz vádlott vett részt, miután heten korábban kegyelmet kaptak Novák Katalin köztársasági elnöktől. Az alapeljárás után az elsőfokú eljárást megismételték, Budaházy György akkor 17 év fegyházat kapott, amiből feltételesen sem szabadulhat. Budaházy és védője, Szikinger István most a Fővárosi Ítélőtábla kizárását kérte, mert az első fokon ítélkező bíró nem sokkal az ügyben kihirdetett ítélet után a Fővárosi Ítélőtáblára került. A kizárási indítványhoz a védők többsége csatlakozott. Budaházy György (Fotó: Havran Zoltán) Szikinger István emlékeztetett: korábban a Koszi klán ügyében az ítélkező bíró arra a bíróságra került, ahol a büntetőper folytatódott volna, ezért a Koszi klán ügyét végül másik bíróság tárgyalta másodfokon. Sz. Endre hozzátette: a tanácsvezető bíró kényszerintézkedés tárgyában eljárt már ebben az ügyben. Török Zsolt bíró kifejtette, hogy a jogszabály csak azt zárja ki, hogy nyomozati szakaszban eljáró bíró nem tárgyalhat később az ügyben, a vádemelés utáni időszakra ez már nem vonatkozik. Budaházy György külön indítványt nyújtott be az eljárás felfüggesztésére, írásban beadott jogi elemzéssel az Európai Unió terrorizmusról szóló kerethatározatáról, amelybe álláspontja szerint nem fér bele a jelen ügy. Szikinger István az indítvány kapcsán megjegyezte, nem lehet a végtelenségig kiterjeszteni egy alapvetően emberélet ellenes cselekményekre hozott törvényt, mert jelentőségét veszíti. A bíró az indítványt elutasította, majd elmondta, hogy a vádlottak az Európai Bírósághoz fordulhatnak, ha akarnak, egyébként fellebbezésnek helye nincs. Budaházy György több bizonyítási indítványt is előterjesztett, és olyan, általa felkutatott új tanúk idézését kérte, akik cáfolni tudnák a vádbeli ténymegállapításokat. Indítványozta, hogy tegyék az ügy tárgyává a Broadway jegyiroda több fényképfelvételét, amelyek szerinte bizonyító erejűek ebben a vádpontban, és egyértelműen megdöntik a koronatanú szavahihetőségét. A legjelentősebb indítvány – amihez a többi vádlott is csatlakozott – egyébként a koronatanú idézésére és meghallgatására irányult, aki agyvérzést kapott, korábbi vallomásai pedig ellentmondásosak voltak. Az elsőfokú tárgyalás során csak a bíró – aki a szembesítéseket sem rendelte el – hallgatta ki, a vádlottak kérdéseket sem tudtak feltenni neki. Török Zsolt a szerdai tárgyalást elnapolta. A bizonyítási indítványokról, amelyek elutasítását kérte a vád képviselője, a pénteki napon dönt. Budaházy György és társai mindannyian enyhébb kényszerintézkedés, lakhelyelhagyási tilalom vagy bűnügyi felügyelet alatt állnak – számolt be a Pesti Srácok. A harmadrendű vádlottat, Sz. Endrét bilincsben, vezetőszáron hozták, mert szökés-elrejtőzés veszélye miatt letartóztatásban van – részletezték, hozzátéve, hogy a tárgyaláson megjelent többek között Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, a Mi Hazánk két politikusa, Toroczkai László és Novák Előd, valamint több szimpatizáns is. A Hunnia-ügyet a Fővárosi Ítélőtáblán az a büntetőtanács tárgyalja, amely korábban ítélkezett Biszku Béla egykori belügyminiszter, illetve a 2006-os rendőrterrort levezénylő Gergényi Péter büntetőügyében is. Közben civilek elindították a szabadsagot.com URL-cím alatt elérhető honlapot, amelynek célja a Budaházy-ügy általuk jogtiprónak tartott jellegének bemutatása, valamint a Budaházy György és társai ügyében indított, elnöki kegyelmet kérő aláírásgyűjtés támogatása. Forrás: Magyar Nemzet info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató
Egy terrorper árnyékában született nagycsalád | Hunnia-portrék
Egy ekkora család állandó logisztika, folyamatos szervezés, komoly munkamegosztást igényel a szülőktől, mindenkinek mindenből ki kell venni a részét – mondja Nagy Zoltán, miközben a két legkisebb bújik éppen hozzá, és Zolinak adja kezébe a gitárt, aki különös figyelmet igénylő, most már nagyfiú. Egész életében segítségre lesz utalva – soha nem fog tudni járni, vagy folyékonyan beszélni. A két nagyobb fiú a nappaliban társasozik, egy kisebb valahol a lakás másik helyiségében kiabál most éppen anyáért, aki a vacsorát készíti elő. Végignézek a nem reklámidilli, hanem hús-vér családon, és még engem is eláraszt a nyugalom. Nem értem, Janka hogy volt képes végigcsinálni azokat a hónapokat, amíg a férje börtönben volt, és most még elképzelni sem tudom, mi adhatott erőt ennek a két embernek, hogy egy terrorper és sok évi fegyházbüntetéssel fenyegetettség súlya alatt felépítsék ezt a családot. Azt mondják, a hit. És két óra múlva, amikor elindulunk a Budaházy-per kilencedrendű vádlottjának otthonából, már tudom, mekkora erőt képes adni az embernek, ha a hite minden körülmény ellenére rendíthetetlen. Forrás: PsTV info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató
Kezdődik a Hunnia-ügy másodfokú eljárása
A 2018-as másodfok / Fotó: Demokrata 2023. február 8-án, szerdán újra bíróság elé kell állniuk, ez már a negyedik bíróság lesz az ügyüben. Néhány napon belül Budaházy Györgynek és a Hunnia-ügy kegyelemben nem részesült további kilenc vádlottjának megint bíróság elé kell állniuk. 2018 tavasza után most újra másodfokon döntenek az újabb igazságtalan elsőfokú ítéletünkről és ezzel egyben az életünkről. Tudjuk, hogy igazunk van, tudjuk, hogy nem jogszerű, amit velünk csinálnak, de további küzdelemre ítéltettünk, hát küzdünk! Kitűzött tárgyalási napok: 2023. február 8., 10., 15., 17., 22. és március 1. Kezdés: 9 óra helyszín: Fővárosi Ítélőtábla, 1027 Budapest, Fekete Sas u. 3. I. em. 1. Minden jóérzésű érdeklődő (és aggódó) honfitársunkat szívesen látjuk! A Hunnia-ügy megmaradt tíz vádlottja info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató
Ezt élte át Budaházy családja | Így vészelték át ezt az időszakot | Füssy Angéla riportja
Exkluzív riport ami most nem a terrorvàdról és nem egy büntetőeljàrás anomáliról hanem egy család drámàjàról szól. Forrás: PsTV info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató
„Vérlázító, ahogy a Budaházy-ügyet kezelték a bíróságok”
Korábban megírtuk, hogy államfői kegyelemben részesül a Budaházy-ügy hét érintettje, miután Novák Katalin köztársasági elnök aláírta az érintettek kegyelmi kérelmeit. Mint ismert, Budaházy Györgyöt 17 év fegyházra, további 14 vádlottat pedig összesen több mint száz év szabadságvesztésre ítélt terrorcselekmény és más bűntettek elkövetése miatt a fővárosi törvényszék idén márciusban. Kondor Katalin, Hegedűs Loránt és a vádlottak családtagjai december 11-én jártak a Sándor-palotánál, hogy elvigyék a vádlottak kegyelmet kérő levelét a köztársasági elnöknek. Lapunk Kondor Katalin rádiós és televíziós újságírót, a Budaházy-bizottság az Igazságtételért (BBI) nevű civil társaság alapítóját kereste az ügyben. Kondor Katalin üdvözölte, hogy hét vádlott kegyelmet kapott, ugyanakkor sajnálatosnak tartja a bíróságok jelenlegi működését. Kondor Katalin (Fotó: MTI/Czimbal Gyula) Mint mondta, a köztársasági elnök asszony is elismerte közleményében, hogy változtatni kell a bíróságok gyakorlatán, mert tevékenységük adott esetben vérlázító. Kondor Katalin nemcsak a Budaházy-ügy miatt, de sok tapasztalattal a háta mögött állítja, hogy a jogalkotásra nézve szégyen, ami ebben az ügyben történik. – Magyarország a bíróságok tekintetében tényleg nem jogállam, mert ezt a jogász szakmát gyakorlók akadályozzák – fogalmazott. Rámutatott, nehéz feldolgozni, hogy míg Budaházyék a börtönben vannak, Gyurcsány Ferenc és csapata szabadlábon, de mint mondta, számos más indokolatlan esetet is látunk, hiszen egy válóper is elhúzódhat évekig. A volt televíziós és rádiós műsorvezető szerint Novák Katalin jogosan mutatott rá, hogy a bíróságok működése nem hatékony és érthetetlen, hogy miért nyúlik el ilyen hosszúra az ügy lezárása. – Budaházy Györgyék példátlanul szigorú büntetése súlyos támadás a magyar emberek igazságérzete ellen és felháborító a hosszú évekre elnyújtott késlekedés. Mondják, hogy a magyar társadalom jogásztársadalom, de ehhez az igazság keresése is hozzá tartozna, nem csak a létszám – zárta. Forrás: magyarnemzet.hu info@szabadsagot.com Minden jog fenntartva! Adatkezelési tájékoztató
Budaházy György üdvözli a köztársasági elnöki döntést, magának és kilenc társának tisztességes eljárást kér
“Üdvözlöm és köszönöm Köztársasági Elnök Asszony döntését, még akkor is, ha az én kegyelmi kérvényem kapcsán nem foglalt állást” – írja közleményében Budaházy György, akit a megismételt elsőfokú eljárásban 17 év fegyházbüntetésre ítélt a Fővárosi Törvényszék. Mint ismert, Novák Katalin államfő december 27-én a Budaházy-ügy, más néven Hunnia-ügy 17 vádlottja közül hetet eljárási kegyelemben részesített, ami azt jelenti, hogy ők innentől fogva nem büntethetők, mentesülnek a további eljárási cselekmények alól. Tíz vádlott esetében, akik közül 6-ot a törvényszék 10 év feletti büntetéssel sújtott, a köztársasági elnök úgy döntött, mivel rendkívül súlyosnak minősített bűncselekményekkel, bűnszervezeti minősítéssel vádolják őket, megvárja a jogerős ítéletet és azt követően határoz a kegyelmi kérvényről. Gaudi-Nagy Tamás szerint előremutató és üzenet is a mostani kegyelem, hogyha másodfokon is maradna a koholt terror vád, a többiek is bízhatnak a köztársasági elnöki kegyelemben. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy az államfő az igazságszolgáltatásba vetett hit megrendülését emlegette a közleményében. Fotó: MTI/Földi Imre Budaházy Györgynek és 9 társának tehát februárban ismét bíróság elé kell állnia a több mint másfél évtizede tartó büntetőeljárásban, ráadásul azon a Fővárosi Ítélőtáblán, ahová nemrégiben büntető bírónak nevezték ki a Hunnia-perben ítélkező bírót, Ignácz Györgyöt. Budaházy még így is óriási előrelépésnek tartja a mostani, csak néhány társát érintő kegyelmet, de azt kéri, hogy ha már tovább kell mennie ezen az úton és küzdenie az igazáért, azt legalább egy egyértelműen független, elfogulatlan bíróság előtt és egy tiszta, törvényes büntetőeljárásban tehesse. 10 vádlott kegyelmi kérvényéről – köztük Budaházy György ügyében csak a jogerős ítélet után dönt az államfő Novák Katalin köztársasági elnök december 27-én kedden közleményben tudatta, hogy eljárási kegyelemben részesíti a Budaházy-ügy 7 vádlottját. „Alapos mérlegelést követően úgy döntöttem, hogy különválasztom azon személyek ügyét, akiket a bíróság első fokon felmentett, illetve ahol az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg. Az eljárás további elhúzódása számukra aránytalan sérelmet jelentene a kiszabható büntetéshez képest. Az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta. Hét személy esetében ezért eljárási kegyelemről döntöttem. Az ügy terheltjei közül azonban többeket súlyos vádakkal illettek, az elsőfokú bíróság bűnszervezetben való elkövetést is megállapított, és jelentős büntetés kiszabása mellett döntött. Esetükben olyan súlyos cselekményekről szól a vád, hogy csak jogerős bírósági ítéletet követően tartom helyesnek dönteni az ő kegyelmi kérelmeikről” -fogalmaz az államfői közlemény. Mindez azt jelenti, hogy Budaházy György és 9 társa esetében az államfői állásfoglalás szerint tovább folytatódik a büntetőper. A 7 vádlott kegyelme azonnal hatályba lép, ők ebben az ügyben már nem büntethetők, innentől a vádlottak sorából is kikerülnek. A többiek – azok, akik közül hatan több mint 10 évet kaptak a megismételt elsőfokú eljárásban, úgynevezett végrehajtási kegyelmet kaphatnak majd, az egész eljárás végén. Másodfokon pedig az ügy februárban folytatódik, jelen állás szerint a Fővárosi Ítélőtáblán, immáron 10 fővel a vádlottak padján. Budaházy: “ha rákényszerülünk a másodfokú eljárásra, liberális mozgalmár bíróktól mentes független bíróságot és törvényes eljárás az, amit kérek” „Örülök, hogy néhány meghurcolt társam számára véget ért ez a rémálom ügy. Meggyőződésem, hogy nagyon sokak kiállása benne van ebben a részeredményben, ezért mindenkinek köszönöm az eddigi kiállást és kérem, hogy segítsék tízünket a további küzdelemben is” -fogalmaz reagáló közleményében Budaházy György. Megjegyzi ugyanakkor, hogy nem érti a vádlottak közötti megkülönböztetést, ugyanis a vád mindegyikük tekintetében egyformán súlyos és egységes a bűnszervezeti minősítés is. A vádhatóság azokra is évtizedes börtönbüntetést kért, akik most kegyelemben részesültek. Véleménye szerint az elsőfokú ítélet, amelyben hét embert végül felmentettek annak az Ignácz György bírónak a szubjektív megítélése, aki ellen a tettenérhető elfogultság és egyéb vélt eljárási törvénytelenségek miatt panaszt tett és fegyelmi eljárás lefolytatását kérte az egyik 2006-os áldozat, Gőbl György. „Mi eleve vitatjuk a vádak minősítését, mert valójában csak a “terror” minősítés miatt súlyosak az amúgy kisértékű rongálások. És a bizonyítottságot is. Azt gondolom, hogy mindezekért sem szerencsés Ignácz bíró ítéletét kiindulási alapnak tekinteni” -írja Budaházy. Érdekes amúgy, hogyha módosulna a bűncselekmények minősítése és nincs terrorvád, a bűnszervezeti minősítés is megdőlhet. Budaházy hozzáteszi, bízik abban, hogy Elnök asszony az új évben újragondolja az ügyet és egy második körben a többi tíz vádlott kérelmének pozitív elbírálása is megtörténhet. „Végül le kívánom szögezni, hogyha viszont rákényszerülünk a másodfokú eljárásra, a magam részéről egy liberális mozgalmár bíróktól mentes független bíróságot kérek, ami megítélésem szerint nem lehet a Fővárosi Ítélőtábla” -jegyzi meg Budaházy. Gaudi-Nagy Tamás bizakodó: ha másodfokon maradna a koholt terrorvád, a többiek is bízhatnak a kegyelemben Közleményben reagált az államfői kegyelemre a Nemzeti Jogvédő Szolgálat is. Az NJSZ szerint áttörés és biztató a továbbiakra nézve Novák Katalin köztársasági elnök döntése. „Bár álláspontunk szerint – ahogy azt többször kifejtettük – minden vádlott esetében indokolt lett volna az eljárási kegyelem és ez lett volna a gordiuszi csomó igazi átvágása, mégis ezt a döntést előremutató lépésnek, áttörésnek tekintjük. Egy biztató előjelnek arra, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudja és akarja oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit és ezért a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét” -fogalmaz a nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, melyet annak ügyvezetője, dr. Gaudi-Nagy Tamás jegyez. Gaudi úgy látja, a mostani döntés előrevetíti azt, hogy ha másodfokon fennmaradna az eljárásban maradt Budaházyval és 9 társával a koncepciós és koholt bizonyítékokra alapozott terrorvád, akkor a kegyelem végrehajtási kegyelem formájában kiterjed rájuk is. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat a kegyelmi döntést úgy értelmezi, a bíróságok kaptak egy utolsó esélyt arra, hogy a számtalan korábbi jogellenességet és visszásságot korrigálják, törvényes döntést hozzanak. Kiemelik, hogy a köztársasági elnök is megerősítette, az úgynevezett “Budaházy-ügy” is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét. „Üzenetértékű az is a közleményében, hogy sajnálatosnak tartja, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni, továbbá „az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta.” Az is figyelemre méltó, hogy felhívta a jogalkotó és jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében” -áll az NJSZ közleményében. Kitérnek rá, hogy a kegyelemben részesültek személyét pontosan
A hét vádlottnak adott köztársasági elnöki eljárási kegyelem áttörés és biztató a többiekre nézve a Budaházy-Hunnia ügyben
(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2022. december 27., www.njsz.hu) A Nemzeti Jogvédő Szolgálat, mint a jogi visszásságokkal teli Budaházy-Hunnia büntetőeljárást kezdettől fogva nemzeti jogvédő monitorozással követő és a vádlottak kegyelemben részesítése mellett kiálló jogvédő szervezet örömmel értesült arról, hogy dr. Novák Katalin köztársasági elnök a mai napon a 17 vádlottból hetet eljárási kegyelemben részesített. A többi tíz terhelt– köztük a nem jogerősen 17 éves fegyházbüntetésre ítélt Budaházy György – kegyelmi ügyében viszont a döntését a jövő márciusban várható újabb másodfokú bírósági határozathozatal utánra halasztotta, kérelmeiket el nem utasította. Bár álláspontunk szerint – ahogy azt többször kifejtettük – minden vádlott esetében indokolt lett volna az eljárási kegyelem és ez lett volna a gordiuszi csomó igazi átvágása, mégis ezt a döntést előremutató lépésnek, áttörésnek tekintjük. Egy bíztató előjelnek arra, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudja és akarja oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit és ezért a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét. A mostani döntés előrevetíti azt, hogy ha másodfokon fennmaradna az eljárásban maradt Budaházyval és 9 társával a koncepciós és koholt bizonyítékokra alapozott terrorvád, akkor a kegyelem végrehajtási kegyelem formájában kiterjed rájuk is. Értelmezésünk szerint a bíróságok kaptak egy utolsó esélyt arra, hogy a számtalan korábbi jogellenességet és visszásságot korrigálják, törvényes döntést hozzanak, amely álláspontunk szerint csak a felmentés lehet. Mindezt igazolni látszik, hogy a köztársasági elnök a döntéséről kiadott közleményében közölte: az úgynevezett “Budaházy-ügy” is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét. Üzenetértékű az is a közleményében, hogy sajnálatosnak tartja, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni, továbbá „az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta.” Az is figyelemre méltó, hogy felhívta a jogalkotó és jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében. A kegyelemben részesültek személyét pontosan nem tudni, de annyit ki lehet következtetni, hogy közülük ötöt többségében terrorcselekmény miatt ítéltek el, de a többiekénél csekélyebb mértékű szabadságvesztésre, kettőt pedig felmentettek a 13,5 éve zajló eljárás megismételt első fokú szakaszában idén márciusban. Mindez az érintettek számára azt jelenti, hogy- az igazságügyi miniszter minden bizonnyal rövidesen bekövetkező ellenjegyzését követően – a minden vádlott tekintetében benyújtott ügyészi fellebbezések és az elítélt vádlottak fellebbezései miatt jelenleg másodfokon zajló, terrorcselekmény és más bűncselekmények miatti büntetőeljárás egyszer s mindenkorra véget ér velük szemben. Ezen eljárással kapcsolatosan – a miniszteri ellenjegyzést követően – semmilyen jogkövetkezmény már nem érintheti őket és mentesülnek az elsőfokon kiszabott tetemes, összesen 30 millió forint bűnügyi költség rájuk eső milliós nagyságrendű részétől is. A kegyelmi döntéseket a várható ellenjegyzéseket követően az igazságügyi miniszter megküldi a Fővárosi Ítélőtábla részére. A büntetőeljárási szabályok szerint a kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozatot az eljárást megszüntető határozatával együtt a terheltnek, a védőnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének ugyanis az a bíróság kézbesíti, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van. A Fővárosi Ítélőtábla egyébként a másodfokú tárgyalásokat és határozathozatalt már kitűzte jövő februárra és március elejére. Az idén októberben neves nemzeti elkötelezettségű közszereplőkből és elismert művészekből megalakult Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil szerveződéssel és számos szervezettel, emberrel együtt sokan szorgalmaztuk ennek a félresiklott és gyurcsányi koncepciós szerinti Hunnia terrorpernek a kegyelmi lezárását. Magyar emberek százezreinek, de még a jogászok köreiben is elementáris erejű felháborodást és megdöbbenést váltott ki a Fővárosi Törvényszék eljáró bírája, a sokak szerinti elfogultan és szakmaiatlanul ítélkező dr. Ignácz György 2022. március 16-án, megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítéletével Budaházy Györgyre és 16 vádlott társára összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki. 117 évet mértek ki 17 olyan magyar emberre, akiknek összesen 30 gyermekük van, és akiket terroristának akarnak nyilvánítani, miközben az állítólagos, 15 évvel ezelőtti terrorcselekmények miatt senkinek nem esett bántódása. A bírósági szakaszban és főleg a megismételt eljárásban bebizonyosodott, hogy a vádban szereplő cselekményeket úgy és abban a formában, ahogy a vádhatóság állította, nem követhették el a vádlottak. Inkább megdőltek ezek, mint megerősödtek volna. Máig nincs kétséget kizáró bizonyíték a vádlottak ellen és ilyen már nem is lehet. Mindezen visszásságokról a Nemzeti Jogvédő Szolgálat már többször ITT, ITT és ITT beszámolt. Az eljárás nyomozati szakaszában, 2009-ben is számos jogsértés történt, többek között terhelő vallomásokat kényszerítettek ki meg nem engedett módszerekkel akkori gyanúsítottakból. A vád „koronatanúja” 2010-ben azt közölte dr. Gaudi-Nagy Tamással és egy másik volt képviselőtársával, hogy vele szemben számos jegyzőkönyvet eredményező kényszervallatást alkalmaztak Budaházyékra teendő terhelő vallomások elérése érdekében. Erről a büntetőperben a volt képviselők tanúvallomást tettek, de ezt a bíró nem fogadta el mentő bizonyítékként, de dr. Gaudi-Nagy Tamás ellen viszont alaptalanul fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezett az ügyvédi kamaránál az ítélethirdetést követően kifejtett véleménye miatt, amely eljárás fegyelmi vétség hiányában azonban megszüntetéssel ért véget. Az egyes súlyos eljárási szabálysértések (pl. a már említett „koronatanú”-nak a vádlottak és a védelem távollétében, otthonában történt kihallgatása) és a bizonyítékok önkényes értékelése mellett még az is igazolja dr. Ignácz György bíró aggályos eljárását, hogy az ítélet indokolásakor sokak számára egészen meghökkentő és felháborító, sértő minősítgetéseket engedett meg magának olyan stílusban és hangnemben, amelyek a Bírói Etikai Kódexet sérthették. Ezekre és későbbi eljárási szabálysértésekre hivatkozva (a kegyelmi kérelmekkel is lassan, illetve hiányosan intézte) a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete elnöke, Gőbl György novemberben fegyelmi és büntetőjogi felelősségre vonását kezdeményezte. Ennek kapcsán derült ki, hogy ősszel dr. Ignácz György bírói kinevezést nyert a Fővárosi Ítélőtáblára, éppen ahol jelenleg a Budaházy-Hunnia ügy másodfokon elbírálására vár. Budaházy Györgyöt és öt társát letartóztatták az ítélet után, amelyből Budaházy csak október végén szabadult, jelenleg ő és négy vádlott bűnügyi felügyelet alatt áll, egy vádlott pedig még mindig letartóztatásban van. Budaházy eddig már több mint 3,5 fél évet töltött letartóztatásban, további hasonló időszakot más kényszerintézkedések hatálya alatt. Mindez esetében – feltételes szabadságra bocsátással számolva – kiszabott 5 év 9 hónap fegyház vagy 6 év 7 hónap börtönbüntetésnek felel meg. Ha esetében maradna a 17 éves fegyházbüntetés, akkor – mivel a mindenkire tévesen alkalmazott bűnszervezeti minősítésre tekintettel kizárt feltételes szabadságra bocsátás miatt – csak 2036-ban szabadulhatna. Dr. Gulyás Gergely kancellária-miniszter szerint is teljesen leszerepelt az igazságszolgáltatás ebben az ügyben. Úgy fogalmazott, hogy: ” ez olyan